Tavaly tovább mélyült Európa észak-déli megosztottsága
2013. április 29. Gazdaság | Egyéb szektorok
A kiskereskedelmi forgalom csak Németországban, a skandináv országokban és a balti államokban nőtt a tavalyi év folyamán, a dél-európai országokban viszont nem várható tartósan pozitív fordulat a GfK Geomarketing legújabb, az European Shopping Center Trust megbízásából készült tanulmánya szerint – adta hírül a GfK Sajtószolgálat április 29-én.
A kutatók úgy vélik, ha az északi országok forgalmi adatai ellenpontozni tudják a nehézségekkel küzdő déli államok forgalmi mutatóit, úgy 1,9%-kal bővülhet az európai kiskereskedelem 2013-ban. A GfK Geomarketing legfrissebb tanulmánya szerint Oroszország kiskereskedelmének rendkívül dinamikus fejlődése eredményeképpen most először áll készen arra, hogy Európa legmagasabb kiskereskedelmi forgalmát hozza. Ezzel szemben a dél-európai országokban nem várható tartósan pozitív fordulat.
– Az európai kiskereskedelem újból nagyon eseménydús volt az elmúlt évben. Tavaly sokkal hangsúlyosabbá váltak az egyes európai országok és régiók közötti különbségek, mint az azt megelőző években. Főleg azokban az országokban, ahol továbbra is megszorító intézkedések domináltak, ahol a fogyasztók nem számíthatnak hazájuk gazdasági fellendülésére és a fizetések emelkedésére, s ebből kifolyólag a fogyasztás és vele együtt a kiskereskedelmi forgalom is csökkent. A virágzó és a továbbra is nehézségekkel küzdő európai nemzetek közötti különbség így tovább mélyült – nyilatkozta Sebastian Müller és Manuel Jahn, a GfK kiskereskedelmi szakértői és a tanulmány szerzői.
A tanulmány egyik következtetése, hogy az adósságválság és a 27 tagország gazdasági fejlődésének bizonytalansága ellenére az európai háztartások rendelkezésre álló, elkölthető jövedelme 2011-ben nőtt, 2012-ben pedig mintegy 9,2 ezer milliárd euró állt rendelkezésre az európai vásárlók fogyasztása céljából. A vizsgált európai országok, valamint Oroszország és Törökország vásárlóereje nagyon eltérő trendet mutat a gazdasági fejlődés mértékétől függően. A legnagyobb növekedési ütem Oroszországban, Norvégiában, az Egyesült Királyságban, a skandináv országokban és a balti államokban figyelhető meg. Míg Oroszországban és a balti államokban tényleges gazdasági növekedést láthattunk, az Egyesült Királyság esetében ennél összetettebb a kép: a pozitív mutatók részben a valutaárfolyamok következményei és nem tükrözik London és az ország más területeinek eltéréseit.