Nem forgatta fel a piacot a patikán kívüli gyógyszerforgalmazás
2017. szeptember 18. Gazdaság | Gyógyszeripar
A forgalmazási engedélyt kérő üzletek száma és az azokban forgalmazott gyógyszerek mennyisége is alulmúlta az előzetes üzleti várakozásokat a patikán kívüli gyógyszerforgalmazás elmúlt tíz évében – közölte a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke szeptember 18-án az MTI megkeresésére.
Hankó Zoltán elmondta: 2007-ben, amikor a gyógyszer-gazdaságossági törvény lehetővé tette bizonyos készítmények patikán kívüli forgalmazását, a kamara komoly félelmeket fogalmazott meg a patikusok várható egzisztenciális problémáival kapcsolatban. Ezek a félelemek azonban nem igazolódtak be – a patikán kívüli forgalmazás az alacsony volumen miatt nem volt érdemi hatással a gyógyszertárak gazdálkodására.
A gyógyszer-gazdaságossági törvény 2007-es módosítása szigorú feltételekhez kötötte a patikán kívüli gyógyszerforgalmazást, többek közt rögzítette, hogy patikán kívül az a gyógyszer forgalmazható, amely a gyógyszertárban orvosi rendelvény nélkül is kiadható, és alkalmazását megelőzően az öndiagnózis egyértelműen felállítható, tévedés valószínűtlen vagy nem jár súlyos egészségügyi következményekkel, és a mellékhatás, kölcsönhatás még jelentősebb mértékű túladagolás esetén sem nagy. Ebbe a körbe tartoznak például egyes láz- és fájdalomcsillapítók, orr- és szemcseppek, vitaminok, savlekötők, köptetők és gyulladáscsökkentők.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) tájékoztatása szerint a bevezetés évében, 2007-ben 407 termék kapott engedélyt gyógyszertáron kívüli forgalmazásra; jelenleg 603 gyógyszer kapható olyan üzletben, amely e tevékenység végzésére külön engedéllyel rendelkezik. Idén májusban visszavonták több paracetamol hatóanyag-tartalmú készítmény gyógyszertáron kívüli forgalmazását, így e rendelkezés miatt a közelmúltban húsz termék lekerült a listáról.
Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a lehetőség indulásakor egyes kiskereskedelmi láncok nagy fantáziát láttak a forgalmazásban, így többek között a benzinkút-hálózatok, drogéria- és egyes hipermarketláncok is megtendereztették a nagykereskedőket.
A vezérigazgató azonban kiemelte, hogy a törvényi előírások – speciális szoftver a nyilvántartásra, zárt, a vásárlók felé nem nyitott elárusító szekrény, a betegtájékoztató rendszer megléte – inkább nehezítették, mint támogatták a forgalmazást. Ugyanakkor a gyógyszergyártók hozzáállása sem volt egységes: nem minden gyártó üdvözölte a patikán kívüli gyógyszerforgalmazást.
Feller Antal jelezte, hogy a Hungaropharma már nem szállít patikán kívüli forgalmazóknak, de korábban sem haladta meg a havi forgalom a 100 millió forintot, ami a teljes vény nélkül kiadható gyógyszerek (OTC) forgalmának alig 1%-át érte el.
– Volumenében csökkenő, marginális forgalommal állunk szemben, hiszen az adatok szerint a teljes patikán kívüli havi gyógyszerforgalom 50-70 millió forint lehet havonta. A forgalom lassú ütemben évről évre csökken, vagy stagnál, 2017 első hat hónapjában 3,7%-kal maradt el a múlt évitől – mondta a vezérigazgató.
Jelenleg a Mol Nyrt. által üzemeltetett benzinkutakon, a Drogerie Markt (DM) és a Penny Market üzleteiben lehet gyógyszert vásárolni. Korábban a Rossmann is végzett gyógyszerárusítást, a Tesco 2016-ban, az Auchan pedig már korábban megszüntette a forgalmazást.
A DM Magyarország, bár konkrét adatokat nem közölt, azt a tájékoztatást adta, hogy kezdetben körülbelül 160 féle OTC gyógyszerrel indították a patikán kívüli gyógyszerforgalmazást, jelenleg 34 gyógyszert forgalmaznak, jellemzően fájdalomcsillapító, torokfertőtlenítő, emésztéskönnyítő készítményeket.
A cég szerint nehezíti a termékek értékesíthetőségét, hogy azok nem szabadpolcosak. Mint írták, korábban zárt szerkényben helyezték ki a készítményeket, azonban két éve a termékek fotója már látható a polcon. A vásárló kiválasztja a terméket ábrázoló fényképét, majd a kasszánál a valós terméket kapja meg.
Közölték továbbá, hogy a jelenlegi termékskála forgalma folyamatosan nő, de egyértelműen leszögezhető, hogy a vásárlók csak az alapvető OTC gyógyszereket keresik.
A Mol 2008-ban a hazai töltőállomás-hálózatában 110 helyszínen kezdte el a különböző gyógyszerkészítmények árusítását, és azóta a gyógyszerárusító helyszínek száma 135-re emelkedett. A választék töltőállomásonként eltérő lehet, de a vásárlás 2008 óta 38%-kal emelkedett, és jellemzően fájdalomcsillapítókat, valamint megfázás, torokgyulladás elleni készítményeket, vitaminokat, emésztést segítő gyógyszereket, továbbá különböző kenőcsöket keresnek.
Forrás: MTI