Meghatározó a vasút a külgazdasági stratégia végrehajtásában

– A kormány 2020-ig 1500 milliárd forintot szán vasúti fejlesztésekre, 900 kilométernyi vasúti pályát korszerűsítenek, 45 000 férőhelynyi új járműkapacitás jön létre, és új szállítási eszközök, vasúti kocsik jelennek meg a magyar vasútvonalakon – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy a fejlesztésekkel a hazai villamosított vasútvonalak hossza eléri a 3300 kilométert a következő években.

A miniszter kiemelte, a magyar külgazdaság 2014 óta minden évben minden rekordot megdöntött, de ezt követnie kell az infrastrukturális fejlesztéseknek is.

– Ha a vasúti hálózatot nem fejlesztjük, akkor a külgazdasági rekordok elérésének lehetősége is veszélybe kerül – fogalmazott Szijjártó Péter.

Előadásában kitért arra, a gyorsan változó világgazdasági körülmények egyre élesebbé teszik a küzdelmet, amelyet az országok a beruházásokért, a fejlesztésekért, illetve a munkahelyteremtésért folytatnak.

– Európában Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó és a személyi jövedelemadó, ugyanakkor az ide tervezett beruházások előkészítésekor a befektetők rendszeresen érdeklődnek arról, hogy van-e elegendő munkaerő, illetve milyenek az ország logisztikai lehetőségei. A kép kifejezetten pozitívan alakul, a Világbank 2016-os logisztikai rangsorában Magyarország a 160 vizsgált ország közül a 31. helyen áll, az elmúlt hat év alatt 21 helyet javított – fejtette ki a miniszter.

Szijjártó Péter felidézte, idén az első félévi adatok szerint a szállítmányozás behozatali értéke fél év alatt 6%-kal, 512 milliárd forintra nőtt, a kiviteli érték ugyancsak 6%-os emelkedéssel 883 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a vasúti szállítmányozásban szintén 6%-kal nőtt a behozatali érték, ami így 40 milliárd forint volt, a kiviteli érték pedig kiugró, 13%-os növekedést mutatott, csaknem elérte az 50 milliárd forintot. A beruházásokról szólva kiemelte, Szlovéniával folyamatosak a tárgyalások a koperi kikötőhöz vezető vasúti infrastruktúra fejlesztéséről, néhány kisebb munka elvégzése után mozdonycsere nélkül mehetnek a vonatok a magyar külkereskedelem számára fontos tengeri kikötőig.

November végén rendezik meg Budapesten a Kína-Közép-Európa csúcstalálkozót, ahol a Magyarországra érkező kínai miniszterelnök találkozik 16 kelet- és közép-európai ország miniszterelnökével. Ekkor írják ki a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának építésére vonatkozó tendert, Szerbiában pedig a tervek szerint a csúcstalálkozó idején kezdődnek el a vasútvonal építési munkái.

Szijjártó Péter kitért arra, folynak a tárgyalások Horvátországgal és Boszniával, hogy a horvát vasút ismét vállalja a részvételt a Budapest-Szarajevó közötti vasúti személyszállításban.

Elmondta azt is: megkezdődött a Budapestet Kolozsvárral összekötő gyorsvasúti fejlesztés előkészítése. A román kormány kérésére ez az első szakasza lesz a Budapestet Bukaresttel összekötő vasúti fejlesztésnek. Ukrajnával folyik a Budapestet Munkáccsal összekötő infrastruktúra előkészítése, Szlovákiával pedig dolgoznak azon, hogy meglévő vasúti határkeresztező kapacitásokon újraindítsák a személyforgalmat.

Dávid Ilona, a Máv Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Hungrail elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, a vasúti szektor meghatározó szerepének elismerését bizonyítja, hogy a konferencia része a V4-es magyar elnökség hivatalos programjának. A magyar elnökség fő céljai közé tartozik az észak-déli közlekedési kapcsolatok erősítése, a vasúti személyszállítás és árufuvarozás versenyképességének javítása. Magyarország kedvező gazdaságföldrajzi elhelyezkedése, közlekedési infrastruktúrája révén fontos szerepet tölt be az európai partnerek közötti kapcsolatok fejlesztésében. Ugyanakkor a folyamatos növekedés érdekében a vasúti infrastruktúra további korszerűsítésével, a vasútvonalak átjárhatóságának biztosításával javítani kell a szolgáltatások színvonalát.

Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára előadásában kitért arra, hogy a vasút lehet az Európai Unió környezetvédelmi-dekarbonizációs vállalásainak egyértelmű nyertese.

A tervezett fejlesztésekről szólva egyebek mellett elmondta: folyamatban van a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér vasúti kapcsolatának megteremtéséhez szükséges beruházás tervezése, várhatóan 2019-ben el lehet indítani a közbeszerzési eljárást, a megvalósításhoz európai uniós forrást keres a kormány. Kiemelte azt is, hogy a MÁV által üzemeltetett HÉV kidolgozás alatt lévő fejlesztési koncepcióját a tervek szerint október végén-november elején tárgyalni tudja a kormány. Az államtitkár úgy fogalmazott: a beruházás forrásigénye nagyon magas, több száz milliárd forintra tehető, megvalósítása 6-8 éves beruházással végezhető el.

Forrás: MTI