Kiváló gyógyszerészi gondozásért díjat alapítottak

A XIII. országos patikanapon Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke azt mondta, a köztestület elkötelezett a gyógyszerészi gondozás mellett, és felidézte, hogy az erről a feladatról szóló törvényi szabályozás 2008-ban jelent meg, majd 2013-ban jutottak el addig, hogy központi forrásokat használhatnak fel erre a tevékenységre. Kiemelte, a lehető legrövidebb időn belül szeretnék a gyógyszerész társadalomban elmélyíteni a gyógyszerészi gondozást, egyértelművé tenni annak tartalmát.

Hodász István, az Egis Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében arról beszélt, a gyógyszerészi gondozás a vény nélkül kapható készítmények térnyerésével előtérbe került, hiszen a gyógyszerkölcsönhatások szempontjából különös jelentősége van a patikus szakértelmének. Utalt arra is, hogy nemzetgazdasági szempontból is jelentős a jó beteg-gyógyszerész viszony, hiszen egyes készítmények hatásossága nagymértékben függ a beteg együttműködésétől.

Az elismerés évenkénti odaítéléséről a kamara dönt majd, a díj szponzorálását a gyógyszergyár vállalta magára. A díj első helyezettje 300 000, a második helyezettje 200 000, míg a harmadik helyezett gyógyszerész 100 000 forintot kap majd.

A XIII. országos patikanap megnyitóján Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár azt mondta, hogy korrekt, konstruktív a kormány viszonya a gyártókkal és a gyógyszerészek képviseletét ellátó szakmai szervezettel. Kitért arra, az utóbbi években a gyógyszertárakat egyre inkább sikerült egyfajta népegészségügyi találkozási ponttá tenni, és az egészségfejlesztés így a patikákban is megjelenik.

– A jogalkotás területén olyan szabályokat igyekeztek alkotni, amelyek betarthatók, a jóhiszemű visszaélések esetén rugalmasak, azonban az államigazgatásnak a káros, a törvényekkel direkt szembemenő eljárások, például az illegális gyógyszerexport ellen szigorúan fel kell lépnie. Utóbbihoz a OrszágosGyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) ad megfelelő stratégiai partnerséget – tette hozzá Beneda Attila.

A helyettes államtitkár szerint a magyarországi patikák működtetése vékony mezsgyén mozog, hiszen vállalkozói formában kell egészségügyi feladatot ellátniuk. Beneda Attila azonban úgy látja, ennek a kettősségnek a magyar gyógyszertárak eleget tudnak tenni.

Az idei patikanap témája az otthoni házi patikák felülvizsgálata, amelyhez a kamara szakmai füzetet jelentett meg, valamint a lakosságnak szóló szórólapokon ad tájékoztatást arról, mi a teendő a lejárt vagy már nem használt gyógyszerekkel.

Nagy Szilárd, az OGYÉI főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a patikusnak túl kell lépnie a kereskedői tevékenységén, és egyfajta interaktív tanácsadója lesz a betegnek, aminek köszönhetően a páciens pontosan annyi és olyan gyógyszert szed, amennyi és amilyen szükséges. Ezzel pedig jelentősen csökkenthető az otthon feledésbe merült készítmények felhalmozása.

Tavaly 254 tonna, a lakosság által visszavitt gyógyszerhulladékot szállítottak el patikákból, ami Nagy Szilárd szerint "horribilis tétel", és úgy véli, ennek többszöröse lehet még a háztartásokban.
Török Krisztina, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (Nefi) főigazgatója arról beszélt, hogy egy felmérést készítenek az elmúlt évek patikanapi témáiból, és terveik szerint szakmai anyagot fognak kiadni a kisgyermekek táplálásával kapcsolatban.

– A központ évek óta segíti a patikusokat a betegjogok területén eligazodni. Az idén új betegtájékoztatási plakátkampányt indítottak, valamint a gyógyszerészi kamara segítségével 2014-től az orvos- és gyógyszerésztudományi képzés keretében betegjogi képzéseket tartanak – emelte ki Novák Krisztina, az Országos Betegjogi, Ellátottjogi és Dokumentációs Központ főigazgatója.

MTI