Hogyan hathat hazánkra a dízelbotrány

2015. október 13. Egyéb | Egyéb szektorok

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Volkswagen német járműipari csoport teszteredmény-hamisítási botrányának valószínűleg csak korlátozott hatása lesz a magyar és a többi közép-európai EU-gazdaságra. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői a felzárkózó térség kilátásairól összeállított, október 2-án ismertetett negyedéves előrejelzésükben kiemelték, hogy az autóipar adja a magyar ipari termelés 20-22%-át, az export 10%-át, és a magyar hazai össztermék (GDP) 4%-át.

Ennek alapján, ha Európában jelentősen visszaesnének az autóeladások, az visszafogná a magyar gazdaság növekedési ütemét, egyrészt a német autóipar magyarországi beszállítói hálózatára, másrészt az Audi magyarországi termelésére gyakorolt hatás révén. A JP Morgan elemzői úgy vélekednek azonban, hogy a botrány elsődleges következménye nem az új autók eladásának általános visszaesése lesz, hanem inkább a helyettesítési hatás érvényesülése, vagyis a kereslet valószínűleg átirányul más márkákra, illetve a Volkswagen dízelmotoros járműveiről a benzinmotoros autókra. A ház elemzői hangsúlyozzák azt is, hogy tudomásuk szerint az Audi magyarországi üzemében már 2014 vége óta nem gyártják a botrányban érintett dízelmotortípust. A JP Morgan elemzésében közölte: jelenlegi előrejelzése szerint a magyar gazdaság teljesítménye az idén 3%-kal, jövőre 2,6%-kal növekszik.

Túlzott félelmek?

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértői a Volkswagen-botrány várható közép- és kelet-európai gazdasági hatásairól összeállított, szintén október elején ismertetett tanulmányukban úgy vélekedtek, hogy bár a térségi gazdaságok rövid távon megszenvedhetik a történteket, a hosszabb távú hatásokkal kapcsolatos félelmek azonban valószínűleg eltúlzottak. A ház elemzőinek számításai szerint a Volkswagen-érdekeltségek exportjának GDP-arányos értéke Csehországban és Szlovákiában 5%, Magyarországon 2,5%, Lengyelországban 0,5% évente. A Volkswagen-botrány hatásának legjobb korai jelzőszáma a térségi  feldolgozószektorok októberi beszerzésimenedzser-indexe (BMI) lesz, de annyi már most is látszik, hogy a rendelésállományra – legalábbis egyelőre – nem gyakorolt hatást a botrány – áll a Capital Economics elemzésében.

A ház elemzői szerint több más ok is van annak feltételezésére, hogy a Volkswagen-botrány miatt nem kell komolyan aggódnia a közép- és kelet-európai térségnek. A korábbi hasonló iparági incidensek tapasztalataiból megítélhetően ugyanis még az sem egyértelmű, hogy a Volkswagen járműveinek kereslete – eltekintve a legközelebbi néhány hónaptól – hosszabb távon jelentősen visszaesne. Amikor például a Toyota 2009-ben, vagy a General Motors 2014-ben tömeges autó-visszahívásokra kényszerült különböző hibák miatt, ez nem gyakorolt különösebben érezhető hatást termelésükre. Ha pedig a Volkswagen járműveinek kereslete mégis visszaesne, a közép-európai gazdaságokra gyakorolt hatás akkor sem lenne olyan nagy, mint amekkorától többen tartanak. A Volkswagennek ugyanis feltételezhetően módosításokat kell végrehajtania a térségben gyártott típusokon, hogy azok károsanyag-kibocsátása csökkenjen, és ez önmagában is pótlólagos feldolgozóipari aktivitást jelent a régióban. Mindemellett az export esetleges visszaesésének negatív növekedési hatásait részben ellensúlyozná az import csökkenése. A közép- és kelet-európai gyártók ugyanis igen nagy mértékben integrálódtak a beszállítói hálózatokba, és ez azt is jelenti, hogy a kész járművek gyártásához nagy mennyiségű köztes részegység importja szükséges.

Ennek alapján nem várható a térség kereskedelmi és folyómérleg-egyenlegeinek markáns romlása sem – jósolták pénteki tanulmányukban a Capital Economics londoni elemzői. A ház szerint, ha észlelhető lenne is a Volkswagen járművei iránti kereslet bármilyen visszaesése, azt valószínűleg ellentételezné más márkák keresletének növekedése, és ebből hasznot húzna Közép-Európa autóipara vagy beszállító szektora is. Mindezt egybevetve a Capital Economics elemzői továbbra is azt várják, hogy Közép-Európa növekedési szempontból a globális feltörekvő térség "viszonylag fényes pontja" marad.

Más nagy londoni házak mindazonáltal kidolgoztak olyan forgatókönyveket, amelyek sokkhelyzeti eseményláncolatokat tartalmaznak. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai az általuk is a lehetséges legrosszabbnak nevezett forgatókönyvükben azt modellezték, hogy mi történik, ha a felzárkózó EU-térség autóiparát a 2009-es pénzügyi válsághoz és az azt követő recesszióhoz mérhető sokk éri. A ház számításai szerint egy ilyen szélsőséges forgatókönyv megvalósulása 1-1,5 százalékpontot is lefaraghatna a Volkswagen-botrányra a térségen belül legérzékenyebbnek tartott cseh és magyar gazdaság éves növekedési üteméből.

Újabb prognózis

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői a magyar, a cseh, a lengyel és a román gazdaság kilátásairól összeállított, október 12-én ismertetett felülvizsgált előrejelzésükben közölték: az elmúlt időszak fejleményeinek figyelembevételével kissé lefelé módosították az országcsoport együttes növekedési teljesítményére adott prognózisukat. A ház a térség átlagos idei egész évi GDP-bővülésére szóló becslését 0,2 százalékponttal 3,6 százalékra, a jövő évi előrejelzést 0,3 százalékponttal 2,9 százalékra csökkentette. A felülvizsgálat előzményeként a cég lefelé módosította a kínai és az euróövezeti gazdaság teljesítményére adott becslését is. A közép-európai kilátásokról összeállított hétfői helyzetértékelésében ugyanakkor a legrészletesebben a Volkswagen teszteredmény-hamisítási botrányának várható térségi hatásait taglalta.
 

A JP Morgan londoni elemzői szerint e hatásokat nehéz pontosan előrelátni, de az bizonyos, hogy a régióban Csehország és Magyarország a legérzékenyebb, ebben a két gazdaságban ugyanis az évente megtermelt bruttó hozzáadott értékből a járműipar 5,4, illetve 4,6 százalékkal részesedik. Lengyelországban és Romániában jóval kisebb ez az arány. Megterhelheti a térség autóipari teljesítményét az is, hogy a Volkswagen - minapi bejelentése szerint - leállítja az összes nem alapvetően szükséges beruházását. Ez közvetlenül a helyi VW-érdekeltségek - Csehországban a Skoda, Magyarországon az Audi - esetleges termeléscsökkentése, közvetve pedig a közép-európai beszállítók alkatrészei iránti német kereslet visszaesése révén fejtheti ki hatását - áll a JP Morgan hétfői londoni elemzésében.
A ház szerint ugyanakkor vannak enyhítő tényezők is. Ezek közé tartozik, hogy a botrányt kirobbantó szoftverrel felszerelt dízelmotorok gyártását a térségi Volkswagen-érdekeltségek már beszüntették, így a termelésre a történtek legalábbis rövid távon nem feltétlenül hatnak.
Mindemellett az érintett, már forgalomba került autók átalakítása jövőre önmagában is pótlólagos aktivitásként jelenik majd meg ezekben a gazdaságokban, a Volkswagen európai eladásainak növekedési üteme pedig már jóval a botrány kirobbanása előtt is lassult - sorolják a JP Morgan elemzői. A ház szerint ráadásul a közép- és kelet-európai gazdaságok erőteljes fogyasztói bizalmi mutatói, egyre feszesebb munkapiaci helyzetük, a robusztus bérnövekedés és az egyre bővülő hitelkiáramlás is arra vall, hogy a fogyasztás és a beruházási aktivitás ezekben a gazdaságokban az export megtorpanása esetén is erős marad.

Eltérő vélemények

A Volkswagen-botrány lehetséges közép-európai és magyarországi hatásait a londoni elemzői közösség meglehetősen vegyesen ítéli meg; borúlátó és viszonylag derűlátó értékelések egyaránt születtek.
A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői modellszámításokra alapuló tanulmányukban azt írták, hogy a VW-botrány lehetséges hatásaira a térségben a cseh gazdaság a legérzékenyebb, utána Szlovákia, Magyarország és Lengyelország következik. Románia ugyanakkor viszonylag védett e hatásoktól.
Az öt vizsgált gazdaság együtt - Németország után - a második legnagyobb autógyártó térség Európában, évente 3,7 millió járművel. Ez a Németországban egy év alatt gyártott 5,9 millió autó 62 százaléka, viszont ez az öt gazdaság a német hazai össztermék 30 százalékát állítja elő, vagyis az autóiparnak arányosan jóval nagyobb a súlya e csoportban - hangsúlyozták a Morgan Stanley elemzői. A ház mindezt egybevetve úgy számol, hogy ha a VW-botrány miatt az autóexport például 10 százalékkal csökkenne, az a szlovák gazdaság éves növekedési ütemét 0,7 százalékponttal, a cseh és a magyar gazdaságét 0,6, illetve 0,5 százalékponttal fogná vissza.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértői ugyanakkor azt jósolták, hogy ha észlelhető lenne is a Volkswagen járművei iránti kereslet bármilyen visszaesése, azt valószínűleg ellentételezné más márkák keresletének növekedése.
A ház szerint ráadásul a korábbi hasonló iparági incidensek tapasztalataiból megítélhetően még az sem egyértelmű, hogy a Volkswagen járműveinek kereslete - eltekintve a legközelebbi néhány hónaptól - hosszabb távon jelentősen visszaesik. Amikor például a Toyota 2009-ben, vagy a General Motors 2014-ben tömeges autó-visszahívásokra kényszerült különböző hibák miatt, ez nem gyakorolt különösebben érezhető hatást termelésükre.

 

MTI