Felgyorsuló keleti nyitás a közlekedéspolitikában is
2013. október 10. Egyéb | Egyéb szektorok
A Keleti Partnerség az Európai Szomszédságpolitika részeként az Európai Unió és 6 volt szovjet tagköztársaság (Azerbajdzsán, Belarusz Köztársaság, Georgia, Moldova, Örményország és Ukrajna) gazdasági és politikai kapcsolatainak élénkítését tűzte ki célul. A részt vevő államok közlekedési minisztereinek találkozóját első alkalommal 2011 októberében, Krakkóban tartották. Az akkor életre hívott, évente 2-3 alkalommal ülésező Közlekedési Panel kereteiben az Európai Unió tagállamai, a Bizottság és a partnerországok szakértői szinten egyeztetnek ágazati kérdésekben.
A második miniszteri találkozón jóváhagyják a Keleti Partnerség Közlekedési Hálózatait tartalmazó térképeket és projektlistákat. Az aláírók közös nyilatkozatukban megerősítették: azt javasolják az Európai Bizottságnak, hogy a térkép kerüljön bele a transzeurópai közlekedési hálózatról szóló TEN-T iránymutatásokba.
Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár hozzászólásában hangsúlyozta: a Keleti Partnerség tagjai közül Magyarország a szomszédos Ukrajnával tartja fenn a legszorosabb együttműködést, de a közlekedési kapcsolatok a további országokkal is folyamatosan fejlődnek. A transzeurópai hálózat keleti irányú kiterjesztése kedvező hatással lesz az áru- és a személyforgalomra is.
A közelmúlt magyar hálózatfejlesztési eredményei közül az államtitkár az M3 autópálya Nyíregyháza-Őr szakaszának januári átadását emelte ki. A Vásárosnaményig tartó folytatás a tervek szerint a jövő év végéig megépül. Hozzátette: Budapestről idén nyártól 2 új keleti partnerségi főváros érhető el átszállás nélkül repülővel, miután az azerbajdzsáni Bakuval és a belorusz Minszkkel is létrejött a közvetlen légi összeköttetés.
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium