Európának tartania kell a lépést a globális közlekedési versenyben
2015. március 13. Egyéb | Egyéb szektorok
A találkozón az uniós tagállamok szakminisztériumi vezetői irányadó vitát folytattak a közlekedéspolitika fejlesztésének az uniós versenyképességhez, növekedéshez és munkahelyteremtéshez való hozzájárulását vizsgáló tervezetről. Becsey Zsolt elmondta: Magyarország előremutató kezdeményezésnek tartja az európai közlekedési hálózat fejlesztését megalapozó TEN-T iránymutatásokat. A törzshálózat meghatározásával a támogatási források valóban az uniós szempontból legfontosabb hálózati elemekre fordíthatók.
A helyettes államtitkár jelezte: a közlekedés versenyképességének növeléséhez vezethet az innováció és az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésének ösztönzése, az alternatív üzemanyagok elterjesztése. Az Európai Bizottságot arra kérte, a hálózat hatékonyabbá tétele érdekében vizsgálja meg, hogyan biztosíthatóak uniós források a TEN-T törzshálózaton kívüli innovatív fejlesztésekre. Méretgazdaságossági okokból a kisebb országok esetében csak a teljes belföldi hálózatra kiterjedő bevezetéssel érhető el jelentős hatás pl. a vasúti kommunikációs rendszerek vagy az alternatív üzemanyagok használatával.
A tagállami vezetők irányadó vitát folytattak a negyedik vasúti csomagról is. Becsey Zsolt közölte: Magyarország határozottan ellenzi az országos vasúti szolgáltatások kizárását a közszolgáltatások köréből. A szabályváltozás súlyos zavarokat okozna a hazai távolsági közlekedés megszervezésében, és jelentős árnövekedést eredményezhetne. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: Magyarország továbbra is szeretné megtartani a vasúti közszolgáltatási szerződések közvetlen odaítélésének lehetőségét.
A visegrádi országok küldöttségei a tanácsülést megelőző egyeztetésükön áttekintették a német minimálbér bevezetésével szembeni közös fellépésük eredményeit és a további terveket. A magyar fuvarozók mintegy 35-40 000 tehergépkocsival és 3000 autóbusszal vesznek részt nemzetközi forgalomban, tízből kilenc jármű német viszonylatban tevékenykedik. A több mint 40 000 magyar gépjárművezetőt érintő német szabályozás csak a kiszabott bírságok miatt 5-105-kal növelheti a hazai vállalkozások költségeit. Az ülésen több tagállam utalt arra, hogy a belső piacon biztosítani kell a szabad közúti közlekedési szolgáltatások lehetőségét, és nem ezek nemzeti szintű technikai akadályozása a cél.
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium