Embargó-végre várva

Fazekas Sándor a magyar-orosz regionális mezőgazdasági fórumon elmondta: már most intenzív az együttműködés a két ország között az állat- és növényegészségügy, valamint az élelmiszer-biztonság területén. – Bizakodásra ad okot az is, hogy Oroszországban még mindig számon tartják a magyar téliszalámit, a Törley pezsgőt, a Tokaji bort – jegyezte meg, és hangsúlyozta, a magyar élelmiszerek jó híre továbbra is töretlen az orosz piacon.

Fazekas Sándor felidézte, hogy a kereskedelmi embargó miatt sok kiváló minőségű magyar árut kellett más piacokon elhelyezni az utóbbi időben, amelyeket korábban Oroszországban értékesítettek a magyar cégek. Remélte, hogy ezek a termékek belátható időn belül visszakerülhetnek az orosz piacra.

Magyarország számottevő kapacitással rendelkezik azokból a minőségi termékekből –baromfihús, feldolgozott zöldség, gyümölcstermékek, bor és pálinka –, amelyek az orosz piacon is jól eladhatók. Ezeken kívül olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari gépeket, berendezéseket, technológiákat, termékeket is kínál, amelyekkel az Oroszország által meghirdetett mezőgazdasági fejlesztési program megvalósítása megalapozható. A miniszter példaként hozta fel az állatgyógyászati készítményeket, takarmányokat, takarmány-kiegészítőket, vetőmagokat, amelyekről szólva külön hangsúlyozta a GMO-mentességüket.

Valerij Jakov az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetségének ügyvivője hangsúlyozta,   Budapesten most azok az orosz és magyar befektetők vannak jelen, akik célja konkrét befektetési projektek megvalósítása konstruktív és pragmatikus alapon.

A tanácskozáson orosz részről mintegy hetvenen vettek részt a Mordvinföldről  és  Tatárföldről, illetve a kurszki, permi, szmolenszki, tyumenyi és rosztovi területről.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára elmondta, hogy az ágazat a múlt évi becsült kibocsátása elérte a 7,9 milliárd eurót (mintegy 2450 milliárd forint). Szavai szerint a két ország közötti kapcsolatok bővítésére jó lehetőség kínálkozik az állattenyésztésben a vetőmagexportban vagy a növénynemesítésben. Így lehetőség van az együttműködésre például az állati takarmányozásban használt premixek gyártásában és forgalmazásában; az oroszországi gabonatároló telepek építésében és felújításában, valamit a tojóhibrid-tenyésztés területén. – Szorosabbra fűzhető az agrárfelsőoktatási intézmények, valamit a kutatóintézetek közötti kapcsolat is – jegyezte meg.

Tóth Katalin, az agrártárca nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára elmondta: a fórum előkészítésén mintegy fél évet dolgoztak az FM-ben. Magyar részről azokat a területeket kívánták előtérbe helyezni, amelyek az embargó ellenére is segítik a kétoldalú magyar-orosz agrár- és élelmiszeriparai kapcsolatok fejlesztését. – Ezért a fórumon a befektetőknek és a kétoldalú árucserében érdekelteknek szántak nagyobb szerepet – hangsúlyozta.

MTI