Elektronikus fuvarlevél

A főigazgató elmondása szerint az e-fuvarlevél beillesztésével teljessé válnak az elektronikus vámfolyamatok, s ez tovább csökkenti a vámeljárás idejét, a kockázatelemzés szempontjából pedig kiemelt jelentőségű. A fejlesztés súlyát bemutatva elmondta, hogy a repülőtéri főigazgatóság 2008-ban vezette be az elektronikus vámrendszert, amelyen belül az e-fuvarlevél megjelenése lehetővé teszi, hogy import oldalon előzetesen értesüljenek a szállítmányról, s megtörténjen a kockázatelemzés (ennek alapján a szállítmányok mintegy 7%-át vizsgálják), export oldalon pedig a kiléptetés gyors igazolása, s ezzel az adó-visszaigénylés.

A főigazgató a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (BUD) kereskedelmi forgalmi adatait ismertetve elmondta, hogy a 2012-es év első 11 hónapjában import oldalon 140 ezer vámkezelés történt, míg export oldalon a szám 70 ezer, ez utóbbi stagnálást jelent. Hozzátette, hogy a magyarországi import vámkezelések 35%-a egyébként a repülőtéren történik, export oldalon ez az arány 10%. Teleki József hangsúlyozta, hogy az e-fuvarlevél alkalmazása a légi közlekedésben az ügyfeleken is múlik, akik számára fontos tényező lehet az idő lerövidülése, a papíralap kiváltása és az ügyintézés egyszerűsödése.

Az International Air Transport Association (IATA) 2004-ben indította el az e-Frieght projektet, amelynek elsődleges célja a légiáru-fuvarozásban használt okmányok kiváltása egyszerűbb, iparági szinten elfogadott elektronikus adatcserére épülő, okmánymentes környezettel. Magyarország 2009 második felében csatlakozott az e-Frieght projekthez, az idén nyáron elindított tesztüzem november 15-től vált élessé. Hazánkban az e-Freight rendszer kiépítését a CCS Hungary Kft. végzi. 

MTI