Elavultak a kkv-k IT-eszközei

2017. június 9. Egyéb | Egyéb szektorok

A magyar vállalkozások többsége elavult informatikai eszközökkel dolgozik, és a szakemberhiány sem könnyíti meg a cégek helyzetét: csak alig negyedük alkalmaz informatikust, ugyanakkor a kkv-k többsége átlátja a digitalizáció előnyeit és készül is fejlesztésre.

A magyar kis- és közepes vállalkozások tisztában vannak a digitalizáció előnyeivel és ismerik azokat a módszereket, amelyekkel vállalkozásuk működését rugalmasabbá és hatékonyabbá tehetik – derül ki a Microsoft 19 országra kiterjedő, több mint 12 000 kkv-t érintő reprezentatív felméréséből. A kutatás azt is kimutatta, sokat kell még tennie a szektornak a sikeres digitális átállásért. A kkv-k eszközparkja elavult, kevés a hozzáértő szakember. – Magyarországon nem szerencsés a helyzet. Míg az uniós kkv-k harmadának van külön informatikai szakértője, itthon ez az arány 24%, ami a régióban a legalacsonyabb – mondta Vass Gábor, a Microsoft Magyarország Kft. kkv-üzletág és partnerkapcsolati igazgatója június 8-án.

– Kulcsfontosságú a digitális átalakulás kimenetele a kis- és közepes vállalkozásoknál, hiszen ezek tevékenysége meghatározó az európai gazdaságban. Az európai, köztük a magyar kkv-k elsősorban rugalmasságot várnak a digitalizációtól, valamint azt, hogy a segítségével több idejük marad. Fontos számunkra az a trend is, hogy a következő egy évben a magyar kkv-k az európai átlagnál jóval magasabb arányban tervezik növelni informatikai kiadásaikat – hangsúlyozta Vass Gábor igazgató.

A kutatásból kiderül, hogy egész Európára, a kelet-közép-európai régióra, valamint a magyar kkv-ra is az jellemző, hogy a digitalizációtól elsősorban rugalmasságot (77%) várnak és azt, hogy használatával több idejük marad (78%). A digitalizáció előnyei közül az adminisztrációra fordított munka csökkentése a legfontosabb a kkv szektor számára. A magyar cégek 48%-a papírmunkát spórolna a technológia segítségével.

A szakember ismertette azt is, hogy az iparági előrejelzés szerint csaknem 30%-kal nő a felhőalapú szolgáltatások piaca a következő egy évben Magyarországon, leginkább az ügyféltámogatási- és ügyviteli rendszerek területén. – Ebben benne van is, hogy sok cég kivárta az uniós források megjelenését, mivel az előző uniós támogatási ciklusban még nem lehetett elszámolni a felhőalapú szolgáltatásokat – tette hozzá.

A Microsoft igazgatója felhívta a figyelmet, hogy 2018 májusától minden Európai Unióban működő vállalkozásnak meg kell felelnie az adatvédelmi rendeletnek (Global Data Protection Regulation, GDPR), ellenkező esetben éves árbevételének 4%-áig terjedő összegre büntethető. Ennek eleme, hogy biztosítani kell a hozzáférést, szerkesztést és törlést a személyes adatokhoz, az adatvesztés 72 órán belül jelenteni kell és adatvédelmi felelőst is alkalmazni kell a cégeknél.

Magyarországon és a régióban az európai átlagnál nagyobb a nyitottság a korszerű cégvezetési és munkamódszerekre. Az ügyfélmenedzsmentet digitális alapokra helyező vállalkozások száma Magyarországon 27%, szemben a 24%-os európai átlaggal. Ugyanez igaz a távmunkára is. Ezt a digitalizációs vívmányt az európai kkv-k 24%-a emelte ki, miközben a magyar kkv-k 31%-a említette.

A digitalizáció nyújtotta előnyök megragadására a kkv-k hajlandók többet költeni. A magyarok a 35%-os európai átlagnál jóval magasabb, 45%-os arányban mondták azt, hogy a következő egy évben növelni szeretnék informatikai kiadásaikat. A régiós versenyben a románok (55%) és lengyelek (50%) terveznek leginkább fejlesztést.

A kis- és közepes vállalkozások sikeres digitális átalakulása kulcsfontosságú, hiszen tevékenységük meghatározó jelentőségű az európai gazdaságban. A 10 főnél kevesebbet foglalkoztató kkv-k alkalmazzák az európai munkavállalók 85%-át és évente 3900 milliárd euró értékű terméket vagy szolgáltatást állítanak elő.

A kkv-k eszközparkja Magyarországon eléggé elavult. Míg Európában 18% az ötévesnél idősebb géppel dolgozó vállalkozások aránya, nálunk ez 29%. Eddig a kisebb cégek nem is nagyon áldoztak technológiai színvonaluk emelésére. Amíg az európai kkv 36%-a ítélte meg úgy, hogy a szükségesnél kevesebbet fordít ilyen célokra, a magyar cégek 46%-a vélekedett így. A régióban még ennél is rosszabb a helyzet. A lengyel cégek 47, a szlovákok 43, a románok 55%-a látja úgy, hogy fejlesztenie kéne.

A szakemberhiány sem könnyíti meg a kkv szektor digitális transzformációját, hiszen az európai 33%-kal szemben a magyar kkv-knak csak alig negyede alkalmaz IT szakértőt. Ez a legrosszabb mutató a régióban, hiszen a lengyeleknél 38, a cseheknél 44, a szlovákoknál 43, a románoknál pedig a cégek 29%-a rendelkezik rendszergazdával. Külső szolgáltatót csak az európai kkv-k 9%-a használ, a magyaroknál 11% alkalmazza ezt a megoldást, ami regionális szinten a legmagasabb érték.

Vass Gábor a trendekről szólva elmondta, a régebben csak a nagyobb cégek számára elérhető technológiák már kicsiknek is hozzáférhetők, megemlítve, hogy a kkv-k éves árbevételének 1 százalékából fenntartható egy olyan rendszer, amit a nagyvállalatok is használnak, ide értve az eszközbérletet, a vállalatirányítási, ügyfélkezelési és üzemeltetési rendszereket is. Kitért arra, hogy egy zsarolóvírus elleni védekezés havonta 4 dollárba kerül felhasználónként. Hozzátette, egyre többen térnek át a havidíjas előfizetési konstrukciókra, áprilisban a Microsoft már több ilyen csomagot értékesített, mint éves előfizetést.

A Microsoft reprezentatív kutatásakor 8 országban készítettek interjúkat vállalatokkal, illetve 19 országban több mint 12 000 kkv-t, legfeljebb 250 munkavállalót foglalkoztató céget kérdeztek meg. A nyilvános cégadatok szerint a Microsoft Magyarország 2015-ben 17,1 milliárd forint árbevételt ért el az egy évvel korábbi 13,2 milliárd forint után. A cég adózott eredménye 2015-ben 1,2 milliárd forint volt az előző évi 1 milliárd forintot követően.