Budapestre jöhetnek a közlekedési korridorok koordinátorai

A törzshálózati folyosók fejlesztését európai koordinátorok fogják össze, akik a tagállamok bevonásával 2014. december 22-ig korridor munkaterveket készítenek elő. Az előrehaladást a közútkezelők, vasutak, kikötők, repülőterek, önkormányzatok, civil szervezetek képviselőinek közreműködésével létrehozott konzultatív fórumok segítik elő. A munkatervek elfogadásáról az Európai Bizottság határoz majd. A folyamat gyakorlati szempontból legfontosabb végeredménye a források odaítélésénél előnyt élvező projektek listája lehet.

Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár kétoldalú találkozókon tájékoztatta a Magyarországot érintő törzshálózati folyosók koordinátorait arról, hogy elkészült a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) pedig brüsszeli jóváhagyásra vár. A szakminisztérium október végéig terjeszti be kormánydöntésre a 2014-2020 közötti időszakban előkészítésre és kivitelezésre javasolt közúti és vasúti fejlesztések indikatív projektlistáját. Becsey Zsolt végül budapesti látogatásra hívta meg Karla Peijs, Mathieu Grosch és Laurens Jan Brinkhorst koordinátorokat, akik együtt kereshetik fel a partnereket a magyar fővárosban.

A közlekedési miniszteri találkozó résztvevői munkaebéden foglalkoztak az Európai Bizottság városi mobilitási csomagjavaslatával. Az európai polgárok több mint 70%-a városi környezetben él, itt állítják elő a GDP 85%-át. A zsúfoltság miatt ugyanakkor egyre súlyosabb az ártalmas levegő- és zajszennyezés, egyre több a közúti baleset a településeken. Határozott közbeavatkozás nélkül a mobilitási igények növekedése az életminőség romlásával járhat Európa nagyvárosaiban. Az olasz elnökség a bevált gyakorlatok megosztását, hatékony és innovatív új eszközök meghonosítását szorgalmazza a városi logisztika, áruszállítás területén.

A miniszterek 2 munkaülésen foglalkoztak a törzshálózati folyosók tervezési, irányítási és finanszírozási kérdéseivel.– Magyarország hasznos intézményrendszernek tekinti az európai koordinátorok és a törzshálózati folyosók rendszerét. Az egyre nagyobbá váló fórumok ugyanakkor nem feltétlenül hatékonyak,  továbbra is szükség van arra, hogy a koordinátorok közvetlenül találkozzanak a tagországok politikai vezetésével. Egyes konkrét ügyekben hasznos lehet, ha a koordinátor a folyosó egy rövidebb szakaszában érintett tagországokkal kisebb csoportban egyeztet. Ami a finanszírozást illeti, a magyar szakminisztérium nagy jelentőséget tulajdonít a CEF keretében rendelkezésre álló támogatások lehívásának, ennek érdekében az irányító hatóságon belül külön főosztályt hozott létre e források kezelésére – fogalmazott Becsey Zsolt.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
​Kommunikációs Főosztály

* A törzshálózati folyosók több közlekedési módot érintő, egy rendszerbe szervezett vonalak. Az összesen 9 korridorból 3 Magyarországon is áthalad. Az Orient/kelet-mediterrán törzshálózati folyosó az észak-németországi kikötőktől a romániai Constanța kikötőjéig nyúló ággal a bulgáriai Burgasz kikötőjéig tart, török, görög és ciprusi összeköttetésekkel. Magyar szakasza a Hegyeshalom/Rajka–Budapest–Lőkösháza vasútvonalat és az M1/M15-M0 (déli szektor)-M5-M43 autópályákat érinti. A Mediterrán törzshálózati folyosó spanyol nagykikötőket kapcsol össze Észak-Olaszországgal, majd Szlovénián és Horvátországon át éri el Magyarországot és az ukrán határt. Hazai vasúti szakasza a Bajánsenye–Boba–Székesfehérvár–Budapest–Miskolc–Nyíregyháza–Záhony irányban húzódik, emellett részei a Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza és a Budapest–Dombóvár–Gyékényes vasútvonalak is. Közúton az M7/M70-M0 (déli és keleti szektor)-M3 autópályákon halad. A Rajna–Duna folyosó két dél-németországi, párhuzamosan futó tengely útján köti össze Strasbourgot és Mannheimot Ausztrián, Szlovákián és Magyarországon – a dunai vízi úton, az Orienttel egybeeső vasúti és közúti szakaszokon – a romániai Constanța és Galați kikötőivel.