Beruházások függenek az EU-pályázatok kiírásától

Tíz kkv-ból hat hallott már az új EU-s pályázati ciklusról, minden negyedik vállalkozás pedig tervezi is pályázat beadását az uniós támogatások elosztását végző Széchenyi 2020 programban – derül ki a Budapest Bank kutatásából.[1]  A pályázók 58%-a 50 millió forint alatti összegre pályázik majd; legtöbben technológiafejlesztésre, székhely- vagy telephelybővítésre, valamint kapacitásbővítésre fordítanák a pénzt.

Kutatásban vizsgálta a Budapest Bank a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) részvételi szándékait a Széchenyi 2020 programban, amely a jelenlegi, 2014-2020-as EU-támogatási ciklusban elérhető forrásokat osztja el. Bár a program ismertsége még nem teljes körű, a megkérdezett kkv-k 60%-a hallott már a pályázatok közelgő kiírásáról, 25%-uk pedig tervez is pályázni a Széchenyi 2020 keretében. A tervek alapján a most kezdődő pályázati időszakban kicsit magasabb lesz a résztvevő cégek aránya, mint az előző ciklusban: 2007 és 2013 között a kkv-k 22%-a pályázott forrásra az Új Széchenyi Terv, vagy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, és a résztvevő vállalkozások 85%-ának volt nyertes pályázata.

A Széchenyi 2020 keretében pályázók 42%-a csak egy, 38%-a pedig több, de legfeljebb 5 pályázatot adna be. A pályázni tervező cégek 31%-a 10 millió forint alatti összeget, 27%-uk pedig 10 és 50 millió forint közötti összeget célozna meg. A vállalkozások 28%-ánál a pályázási szándékhoz még nem kapcsolódik összegszerű elképzelés. Pályázati célként legtöbben a technológiafejlesztést jelölték meg (37%), de sokan gondolkodnak székhely- vagy telephelybővítésben (33%), valamint kapacitásbővítésben is (21%).

Van, aki válogat, és van, aki egyáltalán nem kér az EU-pénzből

A pályázni tervezők 72%-a kizárólag vissza nem térítendő pénzre pályázna, 16% visszatérítendőre is, míg 12% esetében a pályázási szándék nem függ a támogatás típusától.

A pályázásra készülő cégek beruházásaik értékének 81%-át EU-pénzből tervezik megvalósítani, e forrás híján ezen beruházások 60%-a elmaradna.

Azok a cégek, amelyek jelenleg nem tervezik pályázat beadását, leggyakrabban azzal indokolják a döntésüket, hogy nincs szükségük támogatásra (44%). Emellett sokan tartanak attól, hogy nem tudnák teljesíteni a pályázati feltételeket (27%), illetve, hogy nem lesz majd olyan pályázati témakör, amely releváns lehetne vállalkozásuk számára (24%).

Pályázni, de miből?

A pályázatok beadásához, illetve megvalósításához szükséges önerőt és előfinanszírozást a vállalkozások leginkább saját tőkéjükből kívánják biztosítani (54%). A cégek negyede a kereskedelmi bankok által értékesített és állami háttérrel rendelkező programokban is gondolkozik, így várhatóan a Széchenyi Kártya Hitelprogramhoz (13%), illetve az MNB Növekedési Hitelprogramhoz (12%) kapcsolódó termékek is népszerűek lesznek a pályázók körében.

A cégek magabiztosnak tűnnek a finanszírozás tekintetében, hiszen a pályázást tervezők 54%-a úgy nyilatkozott, hogy a támogatási előleg megérkezését sem várná meg a megvalósítás megkezdésével.

Kell a külső segítség a pályázatírásban

A pályázást tervezők közel kétharmada (62%) külső segítséget vesz majd igénybe a lehetőségek felkutatásához: főként a pályázati tanácsadó cégek hírleveleit (43%), a pályázatfigyelő internetes oldalakat (32%), illetve a Széchenyi 2020 program honlapját (29%) használják majd forrásként. A cégek 56%-a a pályázati anyagok összeállítását is másra bízza: 90% pályázatíró szakemberekre és tanácsadó cégekre, de vannak olyanok is (12%), akik könyvelőjüktől is szívesen fogadják ebben a segítséget.

– Korábbi tapasztalataink azt mutatják, hogy azok a cégek, amelyek külső segítséggel vágnak neki a pályázásnak, jobban szerepelnek az eredményhirdetéseken. Ezért a Budapest Bank az önerő és a megvalósítás előfinanszírozásán túl a megpályázható források felkutatásában, a sikeres pályázatok összeállításában, sőt, igény esetén akár a megvalósításban is támogatja majd a kkv-kat a Széchenyi 2020 program során, erre a célra önálló projektirodát alakítottunk ki. Fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy a források bőséges rendelkezésre állása mellett is figyelmeztessük ügyfeleinket, hogy csak valódi piaci igényre válaszoló, hosszú távon működtethető beruházásokba fogjanak bele – mondta Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője.

([1] A kutatást a Budapest Bank megbízásából a GfK Hungária készítette. Az adatfelvétel 2015 februárjában és márciusában, 500 fős mintán készült, a 1 és 10 000 millió forint közötti éves árbevételt realizáló mikro-, kis- és közepes vállalatok körében.)