Az EU által finanszírozott projekt új szintre emeli a biometrikus biztonsági megoldásokat
2013. október 24. Egyéb | Egyéb szektorok
Ez a kérdés különösen aktuális az úgynevezett átveréses (angolul „spoofing”) esetek növekvő száma miatt, amelyek keretében könnyedén elérhető eszközöket – például arcfestéket, fényképeket vagy hangfelvételeket – használnak a biometrikus rendszerek megzavarására, illetve közvetlen megtámadására. Bár a biometrikus rendszerek a jelenleg elérhető leghatékonyabb biztonsági megoldások közé tartoznak, a biometrikus érzékelőknek még mindig vannak gyenge pontjai, amelyekről a nemzetközi sajtó is több alkalommal beszámolt. Az összesen 7 különböző országban működő 12 szervezetet összefogó TABULA RASA konzorcium 3 éves együttműködése során igyekezett a lehető legtöbb ilyen gyenge pontot feltárni, megfelelő ellenlépéseket kidolgozni, és mindezzel megalkotni a biometrikus rendszerek új, biztonságosabb generációját.
A TABULA RASA a kutatási projekt keretében „átverési pályázatot” hirdetett meg, amelynek során kutatókat kértek fel a világ minden részéről támadási tervek kidolgozására és a különböző biometrikus rendszerek kicselezésére. A résztvevők megmutatták, hogy a rendszerek megtámadásának számos különböző, kreatív módja van. A pályázatra beérkezett leginnovatívabb támadás keretében a támadó arcfestékkel torzította el arcvonásait, és így sikerült áldozatnak kiadnia magát a kétdimenziós arcfelismerés során. A többi pályázó ismertebb módszerek – így például fényképek, maszkok és hamis ujjlenyomatok (úgynevezett „gumiujjak”) – segítségével cselezte ki a rendszereket.
– Az Európai Unió beruházása nélkül nem lett volna alkalmunk ilyen nagyszabású kutatási projektet lefolytatni és ennyi EU-s partnerrel együttműködni. Az általunk továbbfejlesztett szoftver amellett, hogy hatékonyabb készülékeket és nagyobb információbiztonságot fog eredményezni, megkönnyíti az informatikai eszközökbe történő bejelentkezést, valamint gyorsabb és pontosabb határ- és útlevél-ellenőrzést tesz lehetővé. Úgy gondoljuk, hogy a kutatási eredményeink számos különböző szervezet – így például technológiai vállalatok, postahivatalok, bankok, mobilkészülék-gyártók és online szolgáltatók – érdeklődését fogják felkelteni – fogalmazott Dr. Sébastien Marcel, a TABULA RASA projekt koordinátora.
Az EU 4,4 millió euróval, a konzorcium pedig 1,6 millió euróval járult hozzá a TABULA RASA projekt keretében elvégzett kiterjedt kutatási és tesztelési tevékenységekhez. A TABULA RASA projekt során a kutatók összeállították a lehetséges átveréses támadások részletes listáját, feltérképezték az egyes biometrikus rendszerek gyenge pontjait, és ellenlépéseket dolgoztak ki. A biometrikus rendszerek biztonságának javítása érdekében például a különböző „életjelek” – egyebek mellett a pislogás és az izzadás – észlelésére alkalmas eszközöket fejlesztettek ki. A TABULA RASA a kifejlesztett ellenlépések közül 5-öt már átadott a megfelelő vállalatoknak. Az átveréses támadásokkal kapcsolatos egyre alaposabb tudás, valamint az átverésbiztos biometrikus érzékelők továbbfejlesztése és a biometrikus technológiákban rejlő potenciál kihasználása lehetővé teszi a különböző európai iparágak számára vezető pozíciójuk megőrzését.
A projekt az eredmények kereskedelmi megoldásokká történő integrálásának szakaszában új munkahelyeket teremthet az európai kkv-k számára. A KeyLemon nevű svájci székhelyű startup vállalkozás például a TABULA RASA által kifejlesztett, arcfelismerő szoftverek esetén használható ellenlépést integrálta végső termékké. A vállalat a TABULA RASA projekt keretében felhalmozott szaktudásnak köszönhetően 1,5 millió dolláros első körös befektetésre tett szert, amellyel új munkahelyeket tudott létrehozni. A Morpho (Safran), a világ vezető biometrikus megoldásait szállító vállalata szintén komoly részt vállal a projektből: felbecsülhetetlen szaktudásával és piaci elképzeléseivel támogatja a konzorciumot.
– Sokan tárolunk személyes és bizalmas információkat az okostelefonunkon vagy táblagépünkön, így biztosnak kell lennünk abban, hogy teljes mértékben megbízhatunk ezekben a biometrikus eszközökben. Az Európai Bizottság üdvözli a TABULA RASA eddigi sikereit. Mindezidáig egyetlen másik kutatócsoportnak sem sikerült ilyen magas szintű eredményeket elérnie a biometria területén – vélekedett Ryan Heath, az Európai Bizottság digitális menetrendért és digitális technológiákért felelős szóvivője.
A TABULA RASA konzorciumról
A TABULA RASA projekt 12 kutatási intézmény és vállalat részvételével valósult meg, amelyek az EU 5 különböző tagállamában, valamint Svájcban és Kínában működnek. Az Idiap Research Institute (Svájc) vezetése alatt álló konzorcium további tagjai a Southamptoni Egyetem (Egyesült Királyság), a Cagliari Egyetem (Olaszország), az Oului Egyetem (Finnország), a Madridi Autonóm Egyetem (Spanyolország), az EURECOM, kommunikációs rendszerek posztgraduális képzési és kutatási központja (Franciaország), a biometrikai megoldások vezető nemzetközi szállítója, a Morpho (Safran) (Franciaország), a tudományos eredmények technológiai alkalmazásaival foglalkozó Starlab Barcelona (Spanyolország), a Kínai Tudományos Akadémia, az arc- és beszédfelismerésen alapuló kényelmes és biztonságos belépési megoldásokat nyújtó KeyLemon (Svájc), a véletlenszerű kihívás-válasz alapú személyazonosításra támaszkodó multimodális, egyidejű biometrikai megoldásokat gyártó BIOMETRY (Svájc), valamint a Centre for Science, Society and Citizenship kutatóintézet (Olaszország).
Az EU által finanszírozott kiberbiztonsági kutatásokról
Az Európai Bizottság kutatási keretprogramjaival (jelenleg a hetedikkel), valamint a versenyképességi és innovációs keretprogram IKT-politika támogatási programján keresztül támogatja az internetes biztonsággal és a személyes adatok online védelmével kapcsolatos kutatásokat. Az EU a 2007-2013 közötti időszakban 350 millió eurót fektetett be ezen a területen, míg a Horizont 2020 program keretében valószínűleg legalább 500 millió eurós összeg áll majd rendelkezésre. A Bizottság ezekkel a kutatásokkal kíván hozzájárulni a megbízható IKT-megoldások kifejlesztéséhez, amelyek segítségével biztonságos és megbízható digitális környezet jöhet létre Európában. Ezek a kutatások technológiai, gazdasági, jogi és társadalmi szempontból, átfogó módon vizsgálják a biztonságot, a megbízhatóságot és a személyes adatok védelmét. Az uniós innováció és gazdasági növekedés elősegítése mellett hangsúlyt helyeznek az európai társadalom, gazdaság, erőforrások és alapvető jogok védelmére is.