A magyar vállalkozók az összefogásban látják a kiutat

2014. január 6. Egyéb | Egyéb szektorok

Múlt év novemberében 6300 kis- és középvállalat bevonásával egy online vállalkozáskutatást tartottak a magyar piacon, melynek célja a magyar kkv-k gondolkodásmódjának, piaci helyzetének és üzleti világképének általános feltérképezése volt.

A felmérés szervezői – a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), az Üzleti Klinika és a Nagykermarketing – ezzel megkezdték a hazai kkv-szektor feltérképezését, hogy konkrét számokkal kaphassunk választ arra a kérdésre, hogy mi lesz a magyar vállalatok sorsa a válság után. Az első felmérés alapján a cégek véleményei megosztottak, és komoly változások is megfigyelhetők az üzleti világképükben.

Harc a túlélésért
A válság minden eddiginél több vállalkozást vitt csődbe, és rengeteget sodort a csőd szélére. Éppen ezért kardinális kérdés, hogy az állam által nyújtott programokon túl mit tesznek a cégek a kilábalásért és az eredményességük növeléséért. A kutatók mostantól rendszeres felméréseket fognak tartani, hogy különböző témákon keresztül nyomon követhessük ezt a folyamatot, és megismerhessük a szektor új irányait. A jelenlegi kutatás kérdőívét 6295 kis- és középvállalat vezetője töltötte ki, ezeknek kétharmada szolgáltató, a fennmaradó válaszokon a kiskereskedők, nagykereskedők és gyártók osztoztak.

Nem mindenkit tört meg a válság
Vajon érdemes-e ma Magyarországon vállalkozni? A kisvállalati szektorra jellemző komor és negatív jövőkép ellenére ez a kérdés ma kifejezetten megosztja a vállalkozókat: a válaszadók 48,84%-a szerint minden nehézség ellenére igenis jó lehetőség a vállalkozás. Ezen a téren a nagykereskedők a leginkább elégedettek, 56,7% -uk gondolkodik pozitívan erről a kérdésről, ami azért is meglepő, mert csak 41,25%-uk árbevétele növekedett 2013-ban, tehát a sikeresség nem feltétlenül áll összefüggésben a vállalkozás pozitív megítélésével.

Az összes válaszadóra levetítve a hazai kkv-k legfontosabb feladata a vevőszerzés. 4173 vállalat nyilatkozott úgy, hogy a mostaninál több vevő jelentheti a cég problémáinak megoldását. Csak ezt követően merül fel a költségcsökkentés (32,66%), a szervezetfejlesztés (29,61%) vagy a magasabb értékesítési árak (24,79%). Ahogy a munkaerőpiac jelenlegi állapota is igazolja, jelenleg a legkevésbé fontos dolog a cégek életében az új alkalmazottak felvétele (20,09%). Az árak tekintetében a gyártók a legkevésbé elégedettek, 35,94%-uk szeretne magasabb áron értékesíteni, míg a lánc másik végén álló kiskereskedőknek csak 20,32%-a jelezte ilyen irányú szándékait. Ők nagyon magas arányban (77,79%) a vevők számának növekedésében látják a megoldást, ami a gyenge hazai vásárlóerő tükörképét is jelentheti.

Javul az üzleti légkör
A katasztrófa összekovácsolja az embereket – szokták mondani, és a kutatási eredmények is alátámasztják ezt. A költségcsökkentés régen is a cégek elsőrendű feladatai közé tartozott, és jelen felmérésben is a vállalatok 32,66%-a jelölte ezt meg mint legfontosabb megoldandó feladatot. Ami azonban szembemegy a megszokott tendenciákkal, az az összefogási hajlandóság az iparág más szereplőivel is.

Arra a kérdésre, hogy „Tervezed-e, hogy csatlakozol olyan szervezethez, amellyel tovább csökkentheted költségeid (közös beszerzés)?”, a cégek 13,31%-a igennel felelt, és 51,96%-a fog utánanézni a lehetőségeinek. Ez olyan változásokat hozhat a válság óta átrendeződött piacokon, és általánosságban véve a magyarországi kkv-k üzleti légkörébe, amelyek roppant pozitívan befolyásolhatják a hazai gazdasági növekedést. Nyugat-Európában már évtizedek óta megszokottak a beszerzési és marketingtársulások, valamint az egyéb szakmai összefogások a költségcsökkentés és a hatékonyabb együttműködés céljából, és kiválóan működnek. Az ilyen együttműködések erősítik a kisebb piaci szereplőket, és tálcán kínálják számukra a lehetőséget, hogy felvegyék a versenyt a multik áraival és választékával. Úgy látszik, idehaza a válság volt az a pont, ahol az egyébként zárkózott kisvállalatok úgy döntöttek, hogy kilépnek az eddigi komfortzónájukból.

Felzárkózás Európához
A felmérés másik izgalmas pontja, hogy míg a kisvállalati szektor technológiai értelemben eddig csak kullogott a nagyok mögött, most mintha kesztyűt húzott volna. Arra a kérdésre, hogy „Értékesítesz-e az interneten?”, a cégvezetők 34,82%-a jelölte meg, hogy rendelkezik webáruházzal, ami egyértelmű jele annak, hogy megértették a vállalkozók az online jelenlét fontosságát, és képesek tovább látni egy Facebook-aloldal létrehozásán. A számok arra engednek következtetni, hogy a kkv-szektor is megkezdte a digitális felzárkózást, és felismerték az internet nyújtotta lehetőségeket.

Bár a kutatás során a cégek 66,29%-a toronymagasan azt válaszolta, hogy több vevőt szeretne, ez pedig sajnos hitelesen leképezi az egyre csökkenő hazai vásárlóerőt, a kisvállalati szektor egyéb téren határozottan fejlődésnek indult. Mind az együttműködésre való hajlandóság javulása, mind az internetes aktivitás emelkedése arra utal, hogy a hazai kis- és középvállalatok végre egy olyan útra léptek, amely ha lassan is, de kifelé terelheti őket a válságból.