A magyar beszállítói háttér fejlesztésén fáradozik a Német-Magyar Kamara

– Elsősorban a nemzetközi vállalatokkal való együttműködés járulhat hozzá a magyar kkv-k intenzív és eredményes nemzetköziesedéséhez, de ehhez szükség van néhány gyengeség kiküszöböléséhez – mondta Gabriel A. Brennauer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) ügyvezető igazgatója az Automotive Hungary szakkiállítás keretében megrendezett szakmai konferencián. A hiányosságok közé sorolta a tapasztalt szakemberek hiányát, a gyenge pénzügyi hátteret, a stratégiai vállalatvezetés fogyatékosságait, valamint a nemzetközi együttműködésben való tapasztalatlanságot.

A budapesti rendezvény a befejező állomása volt annak a rendezvénysorozatnak, amelyet a DUIHK az idén több vidéki nagyvárosban szervezett olyan magyar kis- és középvállalatok számára, amelyek szívesen dolgoznának beszállítóként német vagy más nemzetközi járműipari nagyvállalatoknak. – A kamara több mint 900 tagvállalatából 160-an az autóiparban tevékenykednek, számos tagvállalatunk keres helyi beszállítót, miközben más tagok és nem tagvállalatok beszállítani szeretnének. Ezért vállaltuk magunkra a közvetítő szerepét. A rendezvények célja azonban – a konkrét üzleti kapcsolatok elősegítése mellett – az is volt, hogy gyakorlati tudást és tanácsokat adjunk a magyar kkv-knek, melyek ennek segítségével a jövőben eredményesebben tudnak bekapcsolódni a nemzetközi láncolatokba – fejtette ki Balogh Ilona, a DUIHK ügyvezetőigazgató-helyettese. A szakember arról is beszámolt, hogy a veszprémi, miskolci, kecskeméti és budapesti rendezvények keretében így több mint 400 magyar kkv képviselői találkozhattak potenciális német vevőkkel és vállalati szakemberekkel.

Michael Reinig, a szombathelyi LuK Savaria Kft. ügyvezető igazgatója a budapesti zárórendezvényen arról számolt be, hogy cége a teljes beszerzési volumen mintegy ötödét magyar beszállítóktól veszi meg, de a közvetlenül a termékekbe kerülő alkatrészek esetén sokkal alacsonyabb ez az arány, többek között a nem megfelelő minőség miatt. – Az elmúlt másfél évben azonban javulást tapasztalunk ezen a téren. Örvendetes, hogy a szerszámok esetén sokkal jobb a helyzet, a legtöbb szerszámot magyarok készítik, sőt, ma már a Schaeffler-csoport más vállalatainak is szállítanak magyar szerszámokat – mutatott rá.

Az EY felmérése szerint a gyártási költségek tekintetében továbbra is a világ és Európa egyik legversenyképesebb autóipari piaca a magyar, az iparági szereplők szerint a költséghatékonyság jelentősen javult hazánkban az elmúlt 2 évben. Ez rendkívül pozitív hír hazánk számára, a szektor ugyanis további átrendeződés előtt áll Európában, a gyártókapacitás nyugatról keletre vándorlásával lehet számolni. Ennek az átrendeződésnek pedig éppen azok lesznek a nyertesei, akik költséghatékonyan és magas termelékenységgel tudják termékeiket előállítani – mondta Heinczinger Róbert, az EY partnere.  A pozitívumok mellett ugyanakkor van még min javítani a szakember szerint. Az EY által megkérdezett iparági szereplők szerint ugyan kismértékben javult az autóipar termelékenysége az elmúlt 2 évben Magyarországon, így az európai listán hazánk a 8. helyen szerepel. Az autóipari döntéshozók ugyanakkor úgy értékelték, hogy romlottak a mutatók a minőség és az innováció tekintetében Magyarországon 2011-hez képest. Heinczinger Róbert szerint ezen a téren még többet kell tenni.

Ezt erősítette meg Olaf Holzgrefe, a Német Anyaggazdálkodási, Beszerzési és Logisztikai Szövetség osztályvezetője a budapesti rendezvényen. – Magyarország különösen a járműiparban fontos gazdasági partnerré nőtte ki magát. Ezt bizonyítják az Audi, a Mercedes vagy az Opel beruházásai is az elmúlt években. A német vállalatok a beszállítók és kooperációs partnerek kiválasztása során a minőségre, a megbízhatóságra, az innovációs képességre és a fenntarthatóságra helyezik a hangsúlyt – jelentette ki. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a jövőben erősebb szerephez juthatnak az európai beszállítók. – Azoknak a autóipari nagyvállalatoknak, amelyek sikeresen akarják kihasználni a globális beszerzés lehetőségeit, az európai országokban, azaz a közvetlen szomszédoknál is keresniük kell az alternatív beszerzési lehetőségeket, azaz „in the region for the region” – jelentette ki Olaf Holzgrefe.

A hazai vállalatok innovációs képességeinek erősítését tartja igen fontos feladatnak Lenkeyné Dr. Bíró Gyöngyvér, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. intézetigazgatója is. Szerinte jó irány, hogy a magyar kormány a kutatás-fejlesztési kapacitás növelésében látja Magyarország egyik kitörési lehetőségét, és célul tűzték ki több K+F központ Magyarországra történő telepítését, a meglévő kutatóintézetek megerősítését, a kutatási infrastruktúra fejlesztését, a kutatói létszám növelését. A Bay Zoltán Kft., mint a piacorientált alkalmazott kutatás-fejlesztésre létrehozott kutatóintézet-hálózat, mindig kiemelt fontossággal kezelte a vállaltokkal való együttműködést, s ezen keresztül a vállalati innovációs folyamatok támogatását. – A sikeres együttműködés egyik feltétele, hogy a vállalatoknak legyenek fejlesztési igényeik, a másik feltétel pedig, hogy kutatóink nyitottan és kreatívan álljanak hozzá a vállalatok által megfogalmazott feladatokhoz és problémákhoz – tette hozzá a szakember.