Archívum: Otthon a logisztikában, itthon Magyarországon

2015. szeptember 17. | Logisztika | Egyéb szektorok

A Gebrüder Weiss, Európa egyik legrégebbi logisztikai szolgáltatója több mint 500 éve foglalkozik szervezett áruszállítással, és éppen 25 évvel ezelőtt alapította meg magyarországi leányvállalatát. A konszern Kelet-Ausztriát, Magyarországot és Szlovákiát magában foglaló keleti régióért felelős igazgatójával, Jürgen Bauerrel beszélgettünk.

Supply Chain Monitor: Idén szeptemberben ünneplik a magyar leányvállalat alapításának 25. évfordulóját. Mit jelentett a Gebrüder Weiss konszern számára a keleti piacon való megjelenés akkor, és hogyan értékelik ezt az üzleti lépést az azóta eltelt évtizedek távlatából?

Jürgen Bauer: Legendás időket éltünk akkoriban, hiszen a kelet-európai és a nyugat-európai országok egyaránt a nyitás bűvöletében éltek, s mindenki tele volt várakozásokkal. Ugyanakkor az üzleti élet törvényszerűségei – még a történelmi pillanatokban is – érvényben vannak: aki korán ébred, és megragadja a kínálkozó lehetőséget, jelentős versenyelőnyre tehet szert. Vállalatunk gyorsan reagált a politikai változásokkal karöltve érkező gazdasági átmenetre. 1990-ben megalapítottuk magyarországi leányvállalatunkat, amely első bázisunk volt a „keleti régióban”, de egyben az első telephelyünk is a német nyelvterületen kívül. Szinte magától értetődő volt, hogy a „nyitás” Magyarországon indult, többek között az ország logisztikai szempontból meghatározó földrajzi elhelyezkedése miatt is. Vállalatcsoportunk menedzsmentje természetesen már akkoriban is számolt a további térségi terjeszkedéssel, de azt talán csak kevesen gondolták a cégnél, hogy a magyarországi jelenlét bizonyos szempontból fontos lépés lesz a globálissá válás útján.

Ezen az úton milyen mérföldkövek mentén haladtak?

Jürgen Bauer, a Gebrüder Weiss Kelet-Ausztriát, Magyarországot és Szlovákiát magában foglaló keleti régióért felelős igazgatójaAki ismeri a Gebrüder Weiss üzletpolitikáját és történetét, valószínűleg tudja, hogy Magyarország után nem „ugrottunk” azonnal kontinenseket. Ennél sokkal megfontoltabban építkezünk. 1992-ben megnyitottuk csehországi bázisunkat, majd fokozatosan a térség többi államában is kiépítettük saját infrastruktúránkat, és stabilizáltuk hálózatunkat. A magyar telephely e bővítési folyamatban kulcsszerepet töltött be: itt vezettünk be elsőként számos új szolgáltatást, technológiai fejlesztést a térségben, amelyeket a sikeres próbaidőszakok után hálózatunk más bázisain is alkalmazni kezdtünk. A magyarországi nyitás egy másik perspektívából is fontos volt számunkra: kiléptünk a német nyelvterületről, a klasszikus nyugat-európai üzleti kultúra határai mögül, és sokat tanultunk abból, hogy mások, máshol hogyan gondolkodnak, mit tartanak elsődlegesnek, mit kevésbé fontosnak. Ez a szociális-kulturális tudás, valamint nyitottságunk erősítése a mai napig komoly segítség és előny számunkra a globális jelenlét kiépítésében. Számomra mindemellett az 1990-es esztendő azért is volt emlékezetes, mert gyakornokként ekkor kezdtem pályafutásomat a Gebrüder Weiss konszernnél. Szakmailag szoros kötelék fűz Közép- és Kelet-Európához, hiszen személyesen is részt vettem csehországi telephelyünk beindításában, 2005 óta pedig vállalatunk Kelet-Ausztriát, Magyarországot és Szlovákiát magában foglaló keleti régiójáért vagyok felelős. Az eredményeket természetesen mindig és mindenhol számokban mérik. Magyarországi jelenlétünk e tekintetben szintén valódi sikertörténet. A konszernen belül a magyar leányvállalat a kezelt áruvolumen és az alkalmazotti létszám tekintetében is mindig az egyik legjelentősebb egységünk volt. Emellett a cég pénzügyi eredményei is folyamatos bővülést mutatnak.

Milyen változásokat tapasztalt az elmúlt negyedszázad alatt Magyarországon?

Egy ország fejlődése a szemlélők számára olyan, mint egy gyermek növekedése. Aki mindennap látja, annak alig tűnik fel az átalakulás, míg a ritka vendégek mindig rácsodálkoznak, milyen sokat változott a gyerek. Közép- és Kelet-Európa is éppen így, a szemünk előtt „növekedett”. Észrevehettük, hogy egyre hosszabban autózhattunk autópályákon, mind több ipari és logisztikai park nyitotta meg kapuit, növekedett az árualap, illetve Magyarország, Szlovákia vagy éppen Csehország teljes mértékben bekerült az európai gazdaság vérkeringésébe. A logisztika berkein belül pedig a szolgáltatási minőség, a megbízhatóság egyre fontosabbá vált, és nem csak a térségben megtelepedett multinacionális vállalatok számára. A helyi cégek is igényesek lettek, ráadásul a 2000-es évek derekára megértették, hogy a logisztika vagy fuvarozás már egyre kevésbé szól arról, hogy – akár szükséges, akár nem – saját raktárt vagy járműflottát kell üzemeltetni. A versenyhelyzet, és az abból fakadó hatékonysági kényszer miatt a vállalati vezetők elemezni kezdték, hogy pontosan mennyibe kerül egy nagyobb létszámú „szállítmányozási osztály” fenntartása, és ez milyen kézzel fogható értéket teremt. Kiszámolták, mekkora egy nem teljesen kihasznált, saját tulajdonú tehergépjármű-flotta összköltsége, a nemzetközi szállítások szövevényes rendszerének nehézségei láttán pedig megértették, hogy a szállítmányozás egyre inkább olyan speciális szaktudást és naprakész piacismeretet igényel, amelyre önerőből nehezen tudnának szert tenni. Mindez nagyban erősítette a speditőr cégek, illetve a komplex logisztikai szolgáltatók szerepét. Ami 1990-ben még „kelet” volt, az a 2000-es évek közepére már a nyugati üzleti-szakmai sémát követte: a termelő és kereskedő cégek egyre inkább az alaptevékenységükre összpontosítottak, a speditőri, logisztikai feladatokat pedig szakértőkre bízták. Ennek megfelelően már nemcsak az áruk A pontból B pontba történő szállításának szervezésével, hanem egyre összetettebb, izgalmasabb feladatokkal is megkerestek bennünket.

Hogyan fejlődött a Gebrüder Weiss magyarországi leányvállalata?

A Gebrüder Weiss Magyarországon, és Magyarország a Gebrüder Weiss hálózatában „fordítókorong” szerepet tölt be a kelet-európai szállítások tekintetében: nyolc olyan térségi állam van, amelynek városai a magyarországi telephelyekről 24 órán belül elérhetők. Az első, 1990-ben alapított dunaharaszti telephely ma már a bécsivel azonos szolgáltatási portfólióval rendelkezik. Ugyanez mondható el a 2013-ban felavatott győri bázisról, amely ugyan méretében kisebb, de az északnyugat-dunántúli iparvállalatok és kereskedőcégek számára kiváló lehetőségeket teremt mind a gyors árutovábbítás, mind a komplexebb logisztikai szolgáltatások terén. Budapesten a repülőtér közelében működtetjük a légi áruforgalmakat kiszolgáló egységünket, emellett Hajdúböszörményben is rendelkezünk egy telephellyel, amelynek elsődleges funkciója a teljes és részrakományok kezelése. Mindezen túl Biatorbágyon, Kecskeméten, valamint Mosonmagyaróváron egy-egy logisztikai központot működtetve multinacionális iparvállalatok nemzetközi disztribúciós tevékenységét is ellátjuk. Jól látható, hogy 25 év alatt Magyarország egyik meghatározó logisztikai szolgáltatójává váltunk, és az általános szállítmányozási, raktározási, illetve disztribúciós szolgáltatásokon túl olyan speciális megoldásokat is bevezettünk a piacon, amelyek révén a hi-tech iparágak is biztonságos gyártási vagy elosztási helyszínként tekinthetnek Magyarországra. A térségben hasonlóképpen megerősödtünk: 90 saját telephelyből álló kelet-európai hálózatunk mára már 19 országot köt össze mintegy 180 közúti relációban. Bécstől Szófiáig, Prágától Pozsonyig és Budapesttől Zágrábig évente átlagosan 10 millió küldeményt kezelünk.

Optimisták a térség gazdaságának jövője kapcsán?

Mindig alapos elemzéseket végzünk egy-egy számunkra releváns térséggel kapcsolatban, illetve – és ez talán a legfontosabb – ezekben a régiókban a helyi gazdaság aktív szereplőjeként, az ott működő cégek partnereiként vagyunk jelen. Ebből adódóan látjuk a lehetőségeket, és határozott meggyőződésünk, hogy további fejlődés várható Közép-Kelet-Európában. E térségek egyre szervesebben kapcsolódnak a globális gazdasági folyamatokhoz, ráadásul rendelkeznek azzal a versenyelőnnyel, amelyet a kiváló oktatási színvonal, illetve a rendelkezésre álló, megfelelően képzett munkaerő képvisel. De ugyanilyen fontos az is, hogy a termelékenység fejlődése a bérek növekedésével arányos, tehát a munkaerő költsége nem növekszik nagyobb mértékben, mint a termelékenység.

A konszern a 90-es évek végétől kezdte erősíteni globális jelenlétét. Hol tartanak most ezen a fejlődési pályán?

A ma is családi tulajdonban lévő Gebrüder Weiss évszázadok alatt, organikus fejlődés során vált egy globális jelenlétű, a piac változásaira dinamikusan reagálni képes logisztikai vállalattá, amely jelenleg több mint 6000 munkatársat foglalkoztat 150 saját tulajdonú telephelyén. Cégcsoportunk 2014-ben 1,24 milliárd eurót meghaladó forgalmat realizált. Jelen vagyunk a közúti szállítmányozás, a légi és a tengeri szállítás, valamint a teljes körű logisztikai szolgáltatások területén. Emellett speciális ágazati megoldásokat is kínálunk leányvállalataink révén. A holdinghoz tartozik az x|vise logisztikai tanácsadó cég, a hi-tech iparágak számára logisztikai és műszaki-szervizszolgáltatásokat biztosító tectraxx, a szállítmányozási ügyviteli (TMS), illetve fuvaroptimalizáló szoftvermegoldásokat, paletta- és tárolórekesz-menedzsment rendszereket fejlesztő inet-logistics, a telemarketing szolgáltató dicall, továbbá a GW Rail Cargo vasúti árufuvarozó vállalat, valamint a Gebrüder Weiss kiscsomagos szolgáltatása, hiszen a cég a DPD osztrák futárszolgálat résztulajdonosa. Ezek a cégek olyan, egymást üzleti és szakmai szempontból is támogató „közösséget” alkotnak, amely képes felvenni a versenyt a világ legnagyobb logisztikai szolgáltatóival. A versenyben való helytállás pedig alapvető törekvésünk, konkrét céljainkat az Agenda 2020 címet viselő stratégiánkban fogalmaztuk meg. Ezek között kettőt tartunk kiemelten fontosnak: az intermodalitás erősítését, illetve a középkori „Selyemút” újraélesztését.

Mindkét téma izgalmas, kiváltképpen a „keleti út”, amelyhez a mindennapi ember önkéntelenül is málházott tevéket vezető kaftános kereskedőket, fűszerillatú karavánszerájokat társít. Gondolom, hogy nem pont ezt értik a Selyemút újraélesztése alatt.

Közép-Ázsia füves-pusztás, sivatagos területein ugyan még a mai napig is becsben tartott „szállítóeszköz” a teve, de mi természetesen a Selyemút 21. századi, intermodális változatát építjük. A Kínát és a Földközi-tenger medencéjét összekötő, egykor meghatározó fontosságú kereskedelmi útvonalon ma már fontos ipari központok, megapoliszok épültek, miközben az elmúlt évtizedekben soha nem tapasztalt mértékűvé vált a kelet-nyugati árucsere volumene. Mi ezt kívánjuk kiaknázni. Az építőmunkát már a 90-es években megkezdtük kelet-európai hálózatunk fejlesztésével, majd a masszív ázsiai jelenlét megteremtésével. Az utóbbi években a „köztes területeken”, vagyis Európa keleti határainál, illetve Közép- és Nyugat-Ázsia országaiban építettünk hídfőállásokat. Ezzel több előnyre is szert tettünk: egyrészt a meglévő, és folyamatosan növekvő áruszállítási igényeket szolgáljuk ki, másrészt piaci réseket fedünk le. Olyan területeken vetjük meg a lábunkat, amelyeken a nyugat-európai szolgáltatók nem, vagy csak mérsékelten aktívak. Tevékenységünket így új, dinamikusan fejlődő piacokra is sikerült kiterjeszteni.

Milyen eredményeket értek el a modern Selyemút „egyengetésével”?

Szakmai és pénzügyi szempontból egyaránt sikernek értékeljük a koncepció megvalósítását, de ennél is fontosabb az, hogy ügyfeleinktől pozitív visszajelzések érkeznek. Vállalatunk globális hálózatot működtet, ezért hibás megközelítés volna egy-egy földrajzi relációt, vagy konkrét útvonalat, illetve modalitást a siker alátámasztásaként kiemelni. Két példát mégis említenék, hogy érzékeltessem stratégiánk lényegét. Az egyik egy Kínában tapasztalható jelenségből fakad. A hi-tech termékeket gyártó vállalatok a hatalmas ország keleti, erősen iparosodott partvidékétől elindultak a középső és nyugati régiók felé, hogy ott keressenek megfelelő telephelyet termelő beruházásaiknak. Az ok viszonylag egyszerű: a keleti parton egyre nehezebben találnak megfelelő munkaerőt, illetve óriási a fluktuáció, hiszen a gigantikus kiterjedésű ipari parkokban működő cégek könnyen elcsábítják egymás munkavállalóit. A kieső humánerő pedig komoly zavart okozhat a termelésben. Ezért ezek a cégek stabilabb feltételeket keresnek a nyugati régiókban, amelyek azonban a transzkontinentális áruforgalmat kiszolgáló kínai tengeri kikötőktől meglehetősen távol esnek – Kína legnyugatibb területeit tekintve Isztambullal vagy Kijevvel azonos távolságra. A nyugat-kínai ipari központokból tehát viszonylag hosszú a szállítási idő a kelet- vagy délkelet-kínai kikötőkbe, ahonnan hajóval még több mint egy hónapos tranzitidővel jutnak el a szállítmányok Európába. A légi modalitás választása természetesen megoldás lehet a tranzitidő csökkentésére, feltéve, hogy az áru „elbírja” az air cargo magasabb díjait. Az elmúlt években – szállítmányozói közreműködésünkkel – ezért indultak el azok az irányvonatok, amelyek 16-17 nap alatt juttatják el az árukat Kínából Európába. Ezt a szolgáltatást kezdetben a nagyobb multinacionális vállalatok vették igénybe, közülük is elsősorban azok a – például szórakoztatóelektronikai berendezéseket gyártó – cégek, amelyek termékei esetében a gyors piacra juttatás, a mérsékelt szállítási díj, valamint a biztonság és a megbízhatóság egyaránt fontos volt. A rendszer jól működött, ezért úgy gondoltuk, hogy ezt a lehetőséget gyűjtőkonténerek (LCL) révén a kisebb áruvolument képviselő ügyfelek számára is elérhetővé tesszük. A vasúttársaság felé tehát teljes konténert (FCL) feladó speditőrként jelenünk meg, ügyfeleink kisebb rakományainak célba juttatását pedig a tengeri és a légi szállítási díjak közötti áron, de a tengeri szállításnál lényegesen rövidebb tranzitidővel biztosítjuk.

És a másik példa?

A „Selyemút” rekonstrukciójának sikerére a másik jó példa grúziai telephelyünk 2013-as megnyitása. A helyi cégek szemszögéből nézve – a szó átvitt és direkt értelmében is – színt vittünk a kaukázusi logisztikai piac életébe, a nyugati és globális partnerek pedig pozitívan értékelték, hogy már abban a térségben is rendelkezésre áll az általuk megszokott Gebrüder Weiss minőség és megbízhatóság. Mindez azzal járt, hogy grúziai központunkban már kezdetben figyelemreméltó volumeneket fogadhattunk, és megbízóink száma azóta is folyamatosan növekszik.

Mi a titok nyitja?

Nincs trükk, nincs titkos recept. A Gebrüder Weiss több mint fél évezrednyi szakmai múltja kötelez minket a felelős üzleti magatartásra. Ez a mindennapokban úgy realizálódik, hogy aki az általunk nyújtott szolgáltatásokat választja, az a kompromisszummentes megoldásra teszi le a voksát. A logisztikában, illetve a szállítmányozásban elérhető legfejlettebb technológiai megoldásokat alkalmazzuk, telephelyeinken sztenderd folyamatok szerint dolgozunk, függetlenül attól, hogy mely kontinensről vagy országról van szó. Fejlesztéseinket nem banki hitelekből finanszírozzuk, hiszen jelentős tőkével, pénzügyi tartalékokkal rendelkezünk. Szakmai fejlődést, vonzó környezetet biztosítunk munkatársaink számára, ezért nálunk minimális a fluktuáció, vagyis a tudás, a rutin házon belül marad, kollégáink pedig elkötelezettek. A piaci sikerekhez a megfontolt bővülés mellett minden bizonnyal optimális cégméretünk is hozzájárul, melynek révén rugalmasan reagálunk a változásokra és az üzleti kihívásokra. Ahogy az ismert angol mondás tartja „Big enough to dare, small enough to care”, azaz kellően erősek vagyunk a globális feladatok ellátására, de még megfelelő méretűek ahhoz, hogy személyre szabottan, odafigyelve szolgáljuk ki partnereink igényeit.

Ezek az igények nagyon mások, mint 5-10 évvel ezelőtt?

Egyes, elsősorban átalakuló piacokon igen. Az érettebb piacokon, így Magyarországon is azt látjuk, hogy már nemcsak – illetve esetenként kifejezetten nem – a gyorsaság, hanem a megbízhatóság, a kiszámíthatóság, az árubiztonság, illetve természetesen az ár számít. Napjainkban a logisztikai szakemberek az ellátási láncokat kifinomultabban tervezik, mint egy évtizeddel ezelőtt. Ma már inkább optimalizálásról beszélünk: a gyorsaságnál, „azonnaliságnál” többet ér, ha megfelelő időben érkezik az áru, az alapanyag, emellett pedig a szállítás, illetve a tárolás költsége a lehető legkedvezőbb.

Ezeknek az elvárásoknak nehéz megfelelni?

Nem könnyű. Elsősorban azért nem, mert az igények időről időre változnak, sőt, az utóbbi években az áruforgalom szezonális ingadozása is egyre nehezebben kiszámítható. Ez minden logisztikai szolgáltató számára feladja a leckét. Éppen ezért fejlesztjük szervezetünket, és ezért építünk olyan partnerkapcsolatokat, amelyek magukban hordozzák a továbbfejlődés lehetőségét. Ha egy ügyfelünk például kanban rendszerű alapanyag-ellátásra áll át, akkor ennek megfelelően alakítjuk át a raktári folyamatokat, de az egyedi szállítási igényekre is megoldást nyújtunk, illetve a hi-tech ipar műszaki-karbantartási jellegű megbízásait is képesek vagyunk teljesíteni. Ha szállításoptimalizálási, vagy palettamenedzsment rendszerre van szükség, azt is biztosítjuk. A hangsúly az igények pontos ismeretén van, ezért a kétirányú kommunikáció rendkívül fontos.

A magyar piac is igényli ezeket a logisztikai innovációkat?

Természetesen. Magyarország mindig az elsők közt szerepel, ahol a fejlett megoldásokat bevezetjük, legyen szó a hi-tech iparágak számára kínált szolgáltatásokról, track&trace rendszerekről, vagy éppen a nagy háztartási berendezések lakossági házhoz szállításáról.

Ez utóbbi újdonságnak tűnik szolgáltatási palettájukon.

Valóban. Ezt az új, meglehetősen bonyolult és nagy odafigyelést igénylő szolgáltatást eddig csak Ausztriában kínáltuk, de ma már Magyarországon is elérhető. Éppen azért vállaltuk fel, mert ezt a feladatot is képesek vagyunk professzionálisan, állandó minőség biztosítása mellett megoldani.

Milyen tervekkel és várakozásokkal indulnak neki a következő 25 évnek Magyarországon?

A magyar piac az igényes megoldások felé mozdult el, s ez számunkra kedvező irány, ezért további fejlődésre számítunk. A következő évtizedekben is azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy minden nap megdolgozzunk ügyfeleink bizalmáért, és megőrizzük pozíciónkat a vezető logisztikai szolgáltatók között.      

SzM

Supply Chain Monitor
2015. szeptember