Archívum: Különleges kezelést igényel

Ma már szokássá vált – legalábbis a környezettudatos fogyasztók körében –, hogy a kiégett lámpatesteket, fénycsöveket a szupermarketeknél kifejezetten erre a célra kihelyezett gyűjtőedényekben helyezzük el, hiszen ezek veszélyes hulladéknak minősülnek és káros anyagokat tartalmaznak. Magyarországon 2004-ben látott napvilágot a 264/2004. (IX. 23.) kormányrendelet, amely az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről, a gyártók visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségéről, illetve ezen kötelezettség kizárólag erre a célra létrehozott koordináló szervezetre történő átruházásáról rendelkezik. A hulladékkezelésre vonatkozó rendelet 2005. augusztus 13-án lépett életbe, és létrejöttek azok a közhasznú társaságok, amelyek az elektromos és elektronikai hulladékokkal kapcsolatos begyűjtéseket, újrahasznosítást szervezték.

– A jogszabályok változásával a gyártók, importőrök termékfelelőssége kiterjed egészen az újrahasznosításig. Emellett az évenként módosuló kormányrendelet az előző év eladott mennyiségének százalékos arányában határozza meg a gyártók számára az elektromos hulladék fajtánkénti újrahasznosítandó mennyiségét. Egyébként Magyarországon a használt elektromos berendezések feldolgozása az uniós csatlakozást megelőzően is létezett, de nem ilyen irányított, szabályozott és szervezett módon. Emlékezetem szerint 2004 előtt körülbelül 10 000 tonnányi elektronikai hulladékot hasznosítottak újra hazánkban, a jogszabály életbe lépését követően pár éven belül ez a mennyiség 40 000 tonnára nőtt. Azt is érdemes megemlíteni, hogy éves szinten a Magyarországon értékesített elektromos berendezések mennyisége mintegy 120- 140 ezer tonna, de értelemszerűen a gazdasági válság idején ez a szám alacsonyabb volt. A fényforrások tekintetében hazánkban az újrahasznosítási arány 55%, azonban az Európai Uniós előírások szerint 2020-ra ez az arány a gyártók és importőrök számára kötelező jelleggel 65%-ra emelkedik – mondta Nyist Csaba, az Avarem Kft. ügyvezető igazgatója. A cég a fényforrás- hulladék újrahasznosításával foglalkozó háttéripar egyik szereplője, amely 2004-ben kezdte meg tevékenységét, kezdetben raktározási tevékenységet végzett Sóskúton és Budaörsön, majd 2005-től használt fényforrások begyűjtésével kezdett foglalkozni, és rövidesen logisztikai, szállítmányozási, illetve fuvarozási feladatokkal bővült a tevékenységi köre. Ma már az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. szerződött partnereként a hazánkban elérhető, közel 14 000 használt fényforrás begyűjtőpont közel felét kezeli és tartja karban országszerte. Az Avarem Kft. a Mezőkovácsházán 2012-ben kialakított telephelyen pedig az egyenes fényforrások újrahasznosításával is foglalkozik.

Fajtánként, előválogatva

A különböző fényforrás-hulladék begyűjtése a méretüknek megfelelő gyűjtőedényekben, fajtánként történik. A begyűjtés során arra is figyelemmel kell lenni, hogy a használt fényforrások egészben maradjanak, azaz ne törjenek össze, mert egyébként csak veszélyes hulladék lerakóhelyeken lehet elhelyezni. Az Avarem sóskúti telephelyén a higanygőzlámpákon, energiatakarékos lámpákon, kis fénycsöveken, szoláriumcsöveken keresztül egészen a halogén izzókig és LED-lámpákig minden nemű fényforrás begyűjtését végzik, majd előválogatják az újrahasznosításhoz. A válogatott fényforrások rungen palettán zsugorfóliázva vagy big-bag zsákokban kerülnek az újrahasznosító telephelyre Magyarországon, illetve más európai országokban azon fényforrások esetében, amelyek feldolgozására hazánkban nem áll rendelkezésre megfelelő technológia.

A fényforrásokat a feldolgozáshoz először előválogatják, majd különböző alkatrészekre szedik szét. Például a hosszú egyenes fénycsöveket üveg, fém, fénypor és szennyezett üveg frakciókra bontja a feldolgozó automata gépsor. A vas és fém hulladékokat fémfeldolgozókba küldik tovább.

A nem hasznosítható anyagfrakciók ellenőrzött hulladéklerakókban kerülnek ártalmatlanításra. A frakciókra bontás után kinyert üveget pedig tisztítják és üveggyári követelményrendszernek megfelelően készítik elő. Az így keletkezett üvegcserép egy része üveggyárakban kerül felhasználásra új fényforrások alapanyagaként, azt a részt pedig, amely nem felel meg az üveggyári minőségnek, az Avarem Kft. üveghomok előállítására használja. A kötelező bevizsgáltatás után a másodlagos ipari nyersanyagként felhasználható üvegdarálék többek között az építőiparban homok helyett alkalmazható, mivel mindkettő szilícium-dioxid.

Logisztikai optimalizáció

– Minthogy cégünk országszerte mintegy 7-8000 pontról, a kiskereskedelmi egységeknél, gazdasági társaságoknál, intézményeknél, önkormányzati intézeteknél kihelyezett gyűjtőedények begyűjtését, cseréjét végzi a használt fényforrások tekintetében, ez komoly logisztikai kihívást jelent. Rendkívül nagy darabszámban állnak rendelkezésre a kihelyezett gyűjtőedények – köztük egyedi számozású konténerek, göngyölegek, többször használatos gyűjtőalkalmatosságok is, mint például a rungen paletta –, ezeknek fajtánkénti nyilvántartása fontos, illetve a körforgásukat nyomon kell követni. Egyébként az elektromos hulladékok között a fényforrások viszonylag kis mennyiséget képviselnek – Magyarországon éves szinten csupán 600 tonnányit –, viszont nagyon nehéz vele foglalkozni, mert kis méretű, törik, és kis mennyiségben áll rendelkezésre ott, ahonnan össze kell gyűjteni. Ezért ez a tevékenység nagy odafigyelést igényel, illetve merőben eltérő logisztikai folyamatokkal kell dolgozni, mint az általános hulladékbegyűjtés esetében – hangsúlyozta Nyist Csaba, hozzátéve, hogy az elszállítást közel 8000 begyűjtési pontról kell megszervezni csakúgy, mint az üres edények kihelyezését, s ezt részben saját autókkal, részben alvállalkozókkal végzik. Az ehhez kapcsolódó összes logisztikai folyamat kezelésére az Avarem Kft. 2008 óta egy saját fejlesztésű szoftvert alkalmaz, amely nagymértékben növelte a hatékonyságot, és lehetővé tette a logisztikai optimalizációt.

– A begyűjtéshez az ország egész területén többezres darabszámban kihelyezett, különféle gyűjtőedények nyilvántartásának, körforgásának pontos nyomon követése nélkül ezt a tevékenységet nem tudtuk volna olyan hatékonyan megszervezni, mint ahogy azt ma tesszük. Létre hoztunk egy gyűjtőedény-nyilvántartó online rendszert, amely a mindenkori paraméterek alapján változtatható, így egyedi gyűjtőedények, illetve göngyölegek esetében is alkalmazható. A folyamatok lekövetésében olyan mélységig le kellett mennünk, hogy tudjuk azt is, mely gyűjtőedények vannak aktuálisan egy-egy autón, tehát a szállítóeszközöket is raktárként kezeli a rendszer. A program más raktárkezelő szoftverekhez képest eltérő szemlélet alapján működik, mert egyből kapcsolódik hozzá a logisztikai optimalizáció, mivel ilyen nagy mennyiségű címet megfelelő gyakorisággal látogatni csak ezzel a módszerrel lehet. A körfuvarok megszervezése tehát kiemelt feladatként jelentkezett, mivel ez is kissé bonyolult, hiszen területi sűrűség szempontjából a használt fényforrások leadása Budapesten és a főváros környékén a legnagyobb intenzitású, a vidéki területi eloszlást nézve pedig ritkábbak a leadási pontok. Azt kellett tehát felmérni, hogy hogyan lehet szinte 100%-os kihasználtsággal feltölteni az autók megrendelési állományát. Alapvetésként meghatároztuk, hogy az optimalizáció szempontjából fontos lenne, ha a korábban kialakult gyakorlattal ellentétben az autókat nemcsak a megrendelések alapján indítanánk el, hanem többezer címre vonatkoztatva, historikus adatok alapján, úgynevezett esedékes megrendeléseket is rögzítenénk a rendszerben. Statisztikai átlagot számoltunk, hogy ezeket a címeket milyen időközönként látogattuk le, és ott milyen töltöttségi szintet találtunk a gyűjtőedényekben. Ezután ezeket kategorizáltuk, és megállapítottuk, hogy egy hetes időintervallumra vetítve milyen valószínűséggel találunk ott valamiféle hulladékot. Így kezdtük el a rendszert felépíteni és alkalmazni, és több mint 90%-os találati pontosságot értünk el. Fokozatosan a megrendelők is megszokták, hogy nem kellett telefonálniuk, megrendelést leadniuk, mivel ezt a folyamatot a rendszer alapján a saját kezünkbe vettük – legalábbis annak nagy részét, azokon a megrendeléseken kívül, amelyeket a begyűjtési pontok üzemeltetői továbbra is az általános szabályok szerint konkrétan leadtak a számunkra – mondta az Avarem Kft. ügyvezetője. Félévente a rendszerben kezelt információkat, adatokat felülvizsgálják, mivel a begyűjtési helyeket üzemeltető cégek, intézmények élete is sokféleképpen alakulhat, s ehhez igazodóan növekedhet vagy csökkenhet a hulladék mennyisége. – A rendszert mindig a valós helyzethez szükséges alakítani, és az előre definiált szabályrendszerhez illeszteni. A hulladékleadással kapcsolatos kulturális különbségeket is figyelembe kell venni, s ez területileg igen eltérő. Van olyan begyűjtési pont, ahová hetente ki kell menni, de van olyan, ahonnan elég 6 hetente elhozni a felgyülemlett fényforrás-hulladékot. A begyűjtést átlagosan 10 darab, 3,5 tonnás, illetve 1,6 tonnás autóval végezzük, mind saját, mind alvállalkozói fuvareszközökkel, hiszen ezen a területen pufferkapacitással is kell rendelkezni, mert az igények a várthoz képest időszakonként megnövekedhetnek. Tehát viszonylag kevés autóval meg lehet oldani hihetetlen nagy megrendelési mennyiségek szervezett kezelését, de ehhez az is szükséges, hogy az autók mindegyikét a szállítási útvonal során pontosan nyomon tudjuk követni. Mivel 2009-ben nem találtunk erre a feladatra megfelelő szoftveres megoldást, ezért létre hoztuk a sajátunkat, amely ráépült a gyűjtőedény-nyilvántartó rendszer egészére. Ily módon tudtuk elérni azt a logisztikai optimalizációt, amelynek révén a használt fényforrás begyűjtési rendszert a lehető leghatékonyabban tudjuk működteti cégünknél – összegzett Nyist Csaba.

RS

Supply Chain Monitor
​2017. május