Archívum: Központban a logisztika

Supply Chain Monitor: A Bosch magyarországi jelenléte több szempontból is kiemelkedő a konszernen belül. Melyek ezek közül a legfontosabbak?

Javier González Pareja: A Bosch csoport számára Magyarország egyértelműen a globális Bosch-innováció egyik stratégiai bázisa. A Bosch magyarországi letelepedésekor hosszú távra tervezte jelenlétét, ugyanis a magyar műszaki képzés világszínvonalú, ezért a kutatás-fejlesztés területén a Bosch számára Magyarország stratégiailag kiemelt szerepet játszik. Az elmúlt több mint 15 év fejlesztései azt mutatják, hogy a német anyacég stratégiai országként tekint Magyarországra. A magyar munkavállalók közvetlenül részt vesznek a Bosch nemzetközi innovációs tevékenységében, a gyártás és a fejlesztés területén egyaránt.

Hogyan jellemezhető a Bosch növekedési pályája Magyarországon?

Javier González Pareja: A magyarországi Bosch csoport vezetőjeként büszke vagyok arra, hogy az évek során folyamatosan növelni tudtuk jelenlétünket ebben az országban. Összesen 9 vállalatunk – 7 gyár és 3 fejlesztési központ – található Magyarországon. A Magyarországon foglalkoztatott 12 000 munkavállaló naponta hozzájárul erőfeszítéseivel ahhoz, hogy az ország előbbre jusson, hiszen a magyar GDP több mint 2,7%-át termelik meg egy év alatt. A cégcsoporton belül Németország után Magyarország a legmeghatározóbb Európában: például az autóipari kutatás-fejlesztésben dolgozók számát tekintve Európában a budapesti a második legnagyobb Bosch fejlesztési központ. Földrajzi elhelyezkedésünk miatt Európában a szállítmányozás területén és Kelet-Nyugat közötti hídként is stratégiai fontosságú a szerepünk. Stabil növekedési pályán haladunk, elkötelezettségünk szilárd Magyarország iránt. A Bosch az idei üzleti évben is növekedéssel számol, és tovább erősíti K+F tevékenységét Magyarországon. A magyarországi Boschnál megfeszített munkával törekszünk arra, hogy stratégiai bázis szerepünket megőrizzük, és büszkék vagyunk arra, hogy munkánknak stabil eredményei vannak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a konszern döntése alapján 2014-ben, Budapesten jött létre az Európai Logisztikai Központ, melynek feladata a cégcsoport logisztikai tevékenységének koordinálása. A központ élére pedig egy magyar szakembert neveztek ki, Vécsey Balázs személyében.

Miért döntött a Bosch csoport a logisztikai tevékenységet érintő koncepcióváltás mellett?

Vécsey Balázs: Az elmúlt években a Bosch csoporton belül a logisztika szerepe egyre jobban felértékelődött, mivel a vállalat versenyképességének megőrzése, illetve növelése érdekében szükségessé vált a logisztikai tevékenység intenzív fejlesztése. Ez a szakmai terület a konszernen belül az Európai Logisztikai Központ létrehozásával alapkompetenciává értékelődött fel, melynek koncepcióját 2013-ban, a vállalatcsoport stuttgarti központjában dolgozták ki. A kísérleti projekt megvalósítására Magyarországot választották. Ennek oka egyrészt az volt, hogy a Bosch jelenléte hazánkban meghatározó, másrészt az ország kedvező földrajzi fekvése, valamint a rendelkezésre álló képzett, több idegen nyelvet beszélő munkaerő megfelelő hátteret biztosított a központ kialakításához. A választást az is befolyásolta, hogy Andreas Reutter úr, aki jelenleg a konszernszintű logisztikáért felelős vezető, korábban a hatvani gyárban dolgozott, így személyes tapasztalatokkal is segítette a döntést.

Mi volt a projekt előzménye?

Vécsey Balázs: Korábban a logisztikai tevékenység szervezése a 18 divízió, illetve az egyes gyárak hatáskörébe tartozott. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például az egy telephelyen működő, különböző gyártási tevékenységet folytató termelőegységek egymástól függetlenül menedzselték a logisztikai területet, így a lehetséges szinergiákból fakadó előnyök csak kis mértékben érvényesültek. Bár cégcsoport szinten voltak már próbálkozások a logisztikai tevékenység harmonizálására, de csak a két évvel ezelőtt indított projekt vált igazán sikeressé. Ennek előzményeként a Bosch vizsgálni kezdte, hogy milyen lehetőségek vannak a hatalmas hálózatból fakadó szingeriák kihasználására, hiszen csak Európában közel 200 gyár van. Az árumennyiségek konszolidációjával nagyobb megrendelőként vagyunk jelen a piacon, mint az egyes gyárak szintjén, s ez jelentős hatással van a fuvarköltségek alakulására. Korábban a fuvarozóknál, szállítmányozóknál összpontosult az egyes Bosch gyárak volumene, ott volt lehetőség a folyamatok optimalizálására, így nálunk ez nem jelentkezett haszonként. Most azonban a szállítmányozás saját hatáskörbe vonásával nemcsak a költségszintre van közvetlen ráhatásunk, hanem a szolgáltatási színvonal egységes mérőrendszerének kidolgozására, standardizált folyamatok kialakítására, illetve a transzparencia megteremtésére is.

Miért nem bízták ezt a feladatot egy erre a területre szakosodott szolgáltatóra?

Vécsey Balázs: Valóban, a Bosch megtehette volna, hogy a teljes logisztikai tevékenység szervezését egy 4PL szolgáltatóra bízza. Azonban, ha az autógyárakba történő beszállítást egy külső partner menedzseli, akkor nincs közvetlen rálátásunk a folyamatokra. A saját 4PL sokkal jobban tudja képviselni a cégcsoport érdekeit. Tehát az alaptevékenységeink – a gyártás és a fejlesztés – mellett a logisztika is alapvető szakmai kompetenciává értékelődött fel, ezért a Bosch csoport saját szervezetén belül hozta létre a 4PL szolgáltatóként működő TMC-t. Minden régióban – Európa, Kína, Ázsia, India és Dél-Amerika – működik egy TMC, csupán Észak-Amerikában dolgozunk egy külső szolgáltatóval. Mivel Európa a legnagyobb régió, ezért kiemelt szerepet kaptunk a logisztikai központ kialakításában. Ebben nagy segítségünkre volt a Bosch csoport egyik német stratégiai partnere, aki a működés és a folyamatok kidolgozásában vett és vesz részt, illetve biztosította a saját fejlesztésű szoftverét az informatikai háttér kialakításához.

Hogyan épül fel a TMC tevékenysége?

Vécsey Balázs: A TMC tevékenysége piramisszerűen épül fel, és 4 szinten szerveződik. A piramis csúcsa a „Transport Network Design”, a tervezés stratégiai szintje. Ez a terület felelős a jelenleg egymástól függetlenül, gyári szinten működő ellátási láncok egységes rendszerbe történő integrációjáért. A terület minden egyes meglévő ellátási láncot felülvizsgál, és feltérképezi az optimalizálási lehetőségeket, figyelembe véve a TMC-hez már csatlakozott, illetve az integrálandó rendszerek szinergiáit. Ennek a lépésnek a legfőbb célja, hogy már az integrációs folyamat megkezdésekor megtakarításokat tudjunk elérni egy transzparens és kontrollált hálózatban. Ezen a szinten, az integrációs tevékenységgel párhuzamosan, évről évre folyamatosan továbbfejlesztjük a már működő komplex európai hálózatunkat. A következő szint a „Planning”, azaz a hálózat taktikai tervezése. Itt a fő feladat a network folyamatos fejlesztése, miután integráltuk egy gyár logisztikai rendszerét a TMC-be. Minimum negyedévente felülvizsgáljuk az általunk kialakított hálózatot, mutatókkal mérjük a teljesítményét, s ha szükséges, akkor változtatásokat hajtunk végre. Ez azért fontos, hogy a mindenkori szállítási volumenhez igazodóan, folyamatosan optimalizálhas-adott desztinácóban LTL rendszerben működött a fuvarozás, de időközben a volumenek növekedtek, akkor egy hatékonyabb szállítmányozási megoldásra – milkrun vagy FTL szállításra – térünk át. A „Planning” feladata tehát az új útvonalak folyamatos implementálása, és a TMC-ben kialakított szállítási hálózat optimalizálása.

Az első két szinten tehát stratégiai és taktikai tervezés történik. Mi a harmadik szint funkciója?

Vécsey Balázs: A harmadik szint az úgynevezett „Execution”, ahol a kollégák a napi szintű fuvartervezéssel foglalkoznak, és az adott nap operatív fuvarfeladatait a változó volumenek függvényében szervezik. Természetesen a „Planning” úgy igyekszik alakítani a tervezést, hogy ne legyenek jelentős volumeningadozások, de ennek ellenére mindig vannak kilengések. A harmadik szint feladata, hogy az adott napon belül kihozható optimumra törekedjen, és a már létrehozott útvonalak közül azt válassza ki, amelyik az adott árumennyiség szempontjából a legideálisabb. A kollégák tehát állandóan, dinamikusan optimalizálják az útvonalakat úgy, hogy a legjobb határidő, illetve ár függvényében határozzák meg, hogyan kívánják szállíttatni az árut adott napon belül. Az „Execution” csapat minden fuvarra vonatkozóan fuvarozási megrendeléseket – Transport Order (TO) – kezel, ezeket követi a rendszerben. Így pontosan láthatóvá válik, hogy milyen volumeneket kell egy adott napon megmozgatni, továbbá a fuvarozási tevékenység jól optimalizálható lesz, illetve lehetővé válik a teljes folyamat sztenderdizálása.

És a negyedik szint?

Vécsey Balázs: A negyedik szint kakukktojásnak tűnhet, mivel itt nem a klasszikus értelemben vett logisztikai tevékenységről, hanem az ahhoz kapcsolódó számlák könyveléséről és feldolgozásáról van szó. Ezzel az a célunk, hogy a rendszeren belül az úgynevezett „self-billing”, azaz önszámlázási módszert honosítsuk meg. Ez a funkció egyelőre még nem minden TMC-be integrált gyár esetében működik, de a végcél az, hogy a papíralapú számlázást a jövőben a Bosch csoporton belül teljesen megszüntessük. A számlázás a rendszerben szereplő fuvarok, illetve a szolgáltatóval kötött szerződéses feltételek alapján történik. Miután a szolgáltató a rendszerben jóváhagyja a fuvarfeladatot, a rendszer TO-t generál az adott fuvarra vonatkozó teljes körű információval, s amennyiben a fuvarozó ezt rendben találja, akkor a rendszer kiállítja a számlát. A negyedik szint nagy előnye az, hogy a fuvarszámlák könyvelése révén mindig pontos fuvaradatok állnak rendelkezésre. Ma már 71 gyár számlázását mi bonyolítjuk, és sokkal könnyebb egy gyárat a TMC-be integrálni, ha ezt a feladatot központilag végezzük.

Hogyan történt a gyárak integrálása a TMC rendszerébe?

Vécsey Balázs: A németországi központ a koncepció kidolgozása után egy pilot projekt elindításáról döntött, melynek keretében elkezdtük a szállítmányozási tevékenység optimalizálását. Első lépésben a két miskolci, illetve a hatvani Bosch gyár szállítmányozási tevékenységének koordinálását vettük át. Jelenleg 19 gyár szállítási hálózatát kezeljük, és a tervek szerint az idei évben elkezdjük a spanyol, a portugál, illetve további gyáregységek integrációját a TMC rendszerébe. 2014 júliusában – amikor átvettem a központ irányítását – indult el a projekt éles üzemben, ami azt jelenti, hogy létrehoztuk az első útvonalakat. Egy gyár integrációja közel 9 hónapos folyamat eredménye, melynek során fokozatosan vesszük át a feladatokat, elsőként a beérkező szállítmányok, majd a kiszállítások szervezését. Egy gyár szállítási tevékenységének integrálása a központi rendszerbe a rendelkezésre álló adatok begyűjtésével kezdődik. Ezt több forrásból szerezzük be, egyrészt a gyárakból – ahol viszonylag heterogén adatok állnak rendelkezésre, hiszen eddig nem volt egy egységesen kidolgozott rendszer erre vonatkozóan –, másrészt a szolgáltató partnereiktől. Számos esetben ez utóbbiak szélesebb körű információkat tudnak szolgáltatni. A TMC-ben ezeket az adatokat egységes rendszerbe szervezzük, így a későbbiekben ezek az információk a Bosch csoporton belül elérhetők lesznek; magas minőségben és egységes formában, ami nagy előnyt jelent.

Hogyan kezelik a szolgáltatókat az integráció során?

Vécsey Balázs: Egy gyár átvételekor természetesen mindig figyelembe vesszük a szolgáltatókkal érvényben lévő szerződéseket, s amikor ezek lejárnak, akkor a teljes volument újratendereztetjük a beszerzési osztállyal szorosan együttműködve. A beszerzés feladata a tender lebonyolítása az általunk meghatározott követelményrendszer alapján. A helyi vállalkozókat és a szállítmányozási piac globális szereplőit próbáljuk egymás mellett versenyeztetni az általunk kialakított sztenderdek alapján. A TMC-ben útvonalakra tendereztetünk, így egy helyi szállítmányozó, vagy egy optimális flottamérettel rendelkező fuvarozó cég is kiválasztásra kerülhet, ha versenyképes árakon, versenyképes szolgáltatást tud biztosítani, tehát nem kell egy teljes régiót lefednie. A pályáztatás ugyan meghívásos alapon zajlik, de célunk, hogy újabb szolgáltatók is bekerülhessenek a rendszerbe, ezért folyamatosan figyeljük a szállítmányozási piacot.

Hallhatnánk a közeljövő célkitűzéseiről?

Vécsey Balázs: A jövő célkitűzései között szerepel a közúti fuvarozás teljes európai volumenének integrálása a TMC-be. Az idei év végére már 40 Bosch gyár szállítmányozási tevékenységét mi fogjuk koordinálni Budapestről. Ezek között azok a gyárak is szerepelnek, amelyekkel elindítottuk az integrációs folyamatot, illetve azok is, amelyek tekintetében már a teljes volumen átkerült hozzánk. Az idei év feladatai közé tartozik, hogy átvegyük a légi és a tengeri szállítmányozás szervezését, de tervbe vettük a késztermékek disztribúciójának integrálását is. A fuvarszámla-könyvelés tekintetében az a célunk, hogy évente 40 gyárat integráljunk, és kiterjesszük a self-billing tevékenységünket.

A szállítmányozás koordinálása és a fuvarszámlák könyvelése mellett milyen területeken célozták még meg a hatékonyságnövelést?

Vécsey Balázs: A tavalyi évben a szállítmányozás mellett a raktározási tevékenység konszolidációja is elkezdődött. Ezen a területen egyelőre szintén divíziónként, illetve gyáranként történik a – többségében bérelt – raktári kapacitás menedzselése. A mi feladatunk az, hogy regionális szinten ezt a tevékenységet is harmonizáljuk, és a szállítási háló fő útvonalainak csomópontját figyelembe véve optimalizáljuk. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Bosch által igénybe vett raktárak európai szinten milyen hatalmas területet tesznek ki, akkor egyértelművé válik a raktárfelületek hatékonyabb kihasználásában rejlő potenciál. A raktározási tevékenység átalakításának több iránya van: egyrészt a WMS rendszer egységesítése szoftveroldalról, másrészt a folyamatok optimalizálása, harmadrészt a raktárak konszolidációja a teljes vállalatcsoport tekintetében. A logisztikai terület világszintű koncepciójának harmadik pillére a szolgáltatók egységes kezelése és fejlesztése. Elkezdődött az LSP (Logistic Service Provider) kompetenciaközpont kialakítása Budapesten, amelynek célja egy egységes auditrendszer, valamint egységes KPI-mutatók kidolgozása annak érdekében, hogy a logisztikai szolgáltatók tendereztetése, fejlesztése sztenderd folyamatok mentén történjen. Emellett ez a csapat fogja támogatni a logisztikai transzfereket is, adott esetben egy-egy telephelyen beavatkozik a konkrét folyamatokba, és azonnali szakmai segítséget nyújt. Ilyen szintű integrált rendszer, amely minden folyamatot egységes sztenderdek alapján irányít és monitoroz a logisztikai tevékenység teljes egészére vonatkozóan, nincs sok Európában.

Hány főt foglalkoztatnak a TMC-ben?

Vécsey Balázs: 2014 augusztusában 12 fővel vettem át a központ irányítását, s ma már 120 szakembert foglalkoztatunk. Az itt dolgozók száma 2020-ig 400 főre növekszik, emellett még közel 100 gyakornoknak is munkát biztosítunk majd. A nálunk alkalmazott gyakornokok aránya már most is 25%, hiszen a munkaerő-utánpótláshoz kiemelten fontos számunkra az egyetemekkel történő együttműködés. Az idei év szeptemberétől már a duális képzés keretében is fogadunk hallgatókat a Budapesti Gazdasági Egyetemről. Meggyőződésem szerint az egyik stratégiai küldetésünk éppen az, hogy megtaláljuk, illetve továbbképezzük azokat a tehetséges fiatalokat, akik a jövő logisztikus szakembereiként továbbviszik és kiteljesítik a projektünk sikerét.

JS

Bosch csoport

A Bosch 1899 óta van jelen Magyarországon. Az 1991-ben újjáalapított regionális kereskedelmi kft.-ből mára jelentős vállalatcsoport, Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója lett. A 2014-es üzleti évben a hazánkban 9 leányvállalattal rendelkező Bosch csoport teljes forgalma 825 milliárd forint, magyarországi forgalma – amelybe nem tartoznak bele a saját vállalatai között folytatott kereskedelmi tevékenységek – 183 milliárd forint volt. A magyarországi Bosch csoport 2015. április 1-jén 10 500 munkatársat foglalkoztatott. Az egyes gyártó, kereskedelmi és fejlesztési egységekhez tartozó kereskedői és szervizhálózat a teljes országot lefedi. A Bosch csoport különböző technológiák és szolgáltatások vezető nemzetközi szállítója. Világszerte megközelítőleg 375 000 munkatársat foglalkoztat (2015. december 31-én). Az előzetes adatok alapján több mint 70 milliárd euró árbevételt ért el 2015-ben. A cégcsoport 4 üzleti területen végzi tevékenységét: mobilitási megoldások, ipari technika, fogyasztási cikkek, valamint energia- és épülettechnika. A Bosch csoport magában foglalja a Robert Bosch GmbH-t, annak mintegy 60 országban működő csaknem 440 leányvállalatával és regionális vállalataival együtt. Értékesítési és szolgáltatási partnereit is beleszámítva, a Bosch körülbelül 150 országban van jelen. Ez az egész világra kiterjedő fejlesztési, gyártási és értékesítési hálózat a további növekedés alapfeltétele. A Bosch 2015-ben világszerte mintegy 5400 szabadalmi kérelmet nyújtott be. A Bosch csoport stratégiai célja innovatív megoldások létrehozása a hálózatba kapcsolt világ számára.

A Bosch csoport termékei és szolgáltatásai hasznos megoldásokkal javítják az élet minőségét. Az „Életre tervezve” szlogen ezt a világszerte elérhető technológiát jelenti.

A vállalatot 1886-ban Robert Bosch (1861-1942) „Finommechanikai és Elektrotechnikai Műhelyként” alapította Stuttgartban. A Robert Bosch GmbH tulajdonosi szerkezete szavatolja a Bosch csoport vállalati önállóságát. Ez lehetővé teszi a vállalat számára jelentős, a jövő biztosítása érdekében történő befektetések megvalósítását. A Robert Bosch GmbH üzletrészeinek 92%-a a Robert Bosch Stiftung GmbH közhasznú alapítvány tulajdonában van. A szavazati jogok többsége a Robert Bosch Industrietreuhand KG-é, amely a vállalati társasági jogokat is gyakorolja. A maradék üzletrészek a Bosch családnál és a Robert Bosch GmbH-nál vannak.

Supply Chain Monitor
2016. február