Archívum: Egységben az előny

Nagy lépésre szánták el magukat: költöznek, sőt a különböző divízióik tevékenységét egy telephelyre vonják össze. Mi áll a döntés hátterében?

Dr. Vásárhelyi Árpád – Valóban, az idei esztendőre esett annak az integrációs folyamatnak a lezárása, amelyet 2010-ben anyavállalatunk, a német állami tulajdonban lévő DB Schenker indított azzal a lépéssel, hogy az érdekeltségi körébe tartozó magyarországi vegyesvállalatokban megvásárolta a korábbi tulajdonosok üzletrészét. Az így 100%-ban DB Schenker tulajdonba került cégek 2011-ben a Schenker Kft.-ben egyesültek, s már akkor megvolt a szándék, hogy a cégjogi fúziót a valódi egyesítés kövesse, de a megvalósításig egészen 2014-ig kellett várni. A tavalyi év végén hoztuk meg a döntést a Schenker Kft. három Budapest környéki telephelyének – beleértve a különböző divíziók székhelyét és az operatív tevékenységeket is – egyetlen központban való összevonásáról. A gyűjtőforgalom és a belföldi disztribúció kiszolgálásában kulcsszerepet betöltő központunk a BILK-ben a geográfiai adottságok miatt már nem biztosított további fejlődési lehetőséget, ezért új helyszínt kerestünk az integrált működéshez. Alapos elemzési időszakot követően választásunk a szigetszentmiklósi Leshegy Ipari Parkra esett. A költözés kivitelezése idén augusztusban indult, és december közepéig tart – ezzel lezárjuk a 2010-ben indult integrációs folyamatot.

A DB Schenker Rail Hungária Kft. központja Győrben maradt. Mi indokolta ezt?

Németh Nándor – Nagyon sok érv szólt a „helyváltoztatás” mellett, legfőképpen az, hogy a Schenker Kft.-vel szoros együttműködésben, napi kapcsolatban dolgozunk. Ennek ellenére nyomós okunk volt a maradásra, legalábbis ami Győr városát illeti, viszont az idei év során mi is új irodaházba költöztünk. A Győrhöz való ragaszkodás azért volt logikus döntés, mert az operációnk leginkább ide összpontosul, hiszen évek óta mi vagyunk az Audi győri motor-, illetve autógyárának belső vasútüzemi szolgáltatója, továbbá itt működik a folyamatosan fejlődő intermodális terminálunk, valamint a schwechati repülőtér közelségét szintén fontos szempontként vettük számításba. Úgynevezett nagyvasúti szolgáltatásokat, így spot és menetrend szerinti irányvonatokat üzemeltető társaságként a sajnos egyre inkább „hiánycikknek” számító mozdonyvezetők vezénylésének megoldhatóságára is gondolnunk kellett – ebből a szempontból szintén Győr bizonyult optimális helyszínnek.

Az integráció az ügyfelek számára hogyan válik kézzel fogható előnnyé?

Olár Andrea – A magyar piac legnagyobb integrált logisztikai szolgáltatójaként célként fogalmaztuk meg, hogy a belső szinergiák megteremtésével és kihasználásával ügyfeleink számára valamennyi szolgáltatásunkat egy kézből, azonnal nyújthassuk, mindezt jó adottságú központi telephelyről. Másik törekvésünk a további fejlődés alapjainak megteremtése volt. Mindkettő üzenetértékű megbízóink felé. A Budapest környéki telephelyek központosításával még inkább láthatóvá tettük azt a rendkívül komplex tevékenységet, amellyel Magyarországon is jelen vagyunk. Ezáltal azt, hogy a termelő és kereskedő vállalatok legkülönbözőbb igényeire is megoldást tudunk kínálni, legyen szó exportról, importról, közúti, vasúti, légi vagy tengeri szállítmányozásról, belföldi, térségi, továbbá globális disztribúcióról, raktározásról, kiállítási logisztikáról, költöztetésről, illetve speciális szállítmányok kezeléséről vagy éppen a DB Schenker Rail vasúti megoldásairól. Az operációs kapacitás bővülésének előkészítése pedig egyértelmű bizonyítéka annak, hogy hosszú távon elkötelezettek vagyunk a magyar vállalatok kiszolgálásában.

Ezek szerint általános ügyféligény a komplexebb szállítmányozási feladatok esetében az, hogy lehetőség szerint egy kézből érkezzen a megoldás?

Olár Andrea – Az egyszerűsítés általános trend. A megbízók logikusan saját tevékenységükre, üzletükre összpontosítanak és optimalizálják erőforrásaikat. Őket elsősorban a megoldás érdekli, vagyis az, hogy az általuk felvázolt feladatot, problémát hogyan, milyen díj ellenében és határidővel tudják megoldani. Itt jelenik meg a szolgáltató felelőssége: megérti-e a megbízó igényeit, és valóban a lehető legjobb módozatokat kínálja-e fel megoldásként, továbbá képes-e olyan többletszolgáltatásokat nyújtani, amelyek révén az ügyfelet tényleges versenyelőnyhöz juttatja. Természetesen magunknak is feltettük ezeket a kérdéseket, és megvizsgáltuk, hogy a korábbinál is integráltabb működésünkből, illetve világméretű hálózati rendszerünk által hogyan tudunk még több előnyt átadni megbízóink számára. Figyeltünk arra, hogy mindez ne álljon meg az elmélet szintjén, ezért a Schenker hálózatán belül létrehoztuk Customer Solutions elnevezésű részlegünket, amely az ügyfelek igényei szerint akár teljesen egyedi szállítási megoldásokat is hatékonyan, rövid időn belül képes kidolgozni. Az ügyfél egyetlen partnerrel, az említett részleg munkatársával tárgyal, és tőle kapja a teljes körű ajánlatot a speciális megoldásra. Ez a lehetőség a kis- és középvállalatok számára is biztosított. Az esetek túlnyomó többségében azonban a sztenderd szolgáltatások között is ott rejlik a megbízók számára a legjobb megoldás az ár, a tranzitidő, a finanszírozási képesség vagy a türelem alapján. A mi dolgunk az, hogy az igényeket pontosan felmérjük, és egy alapvázat kínáljunk, majd ismertessük, hogy erre a vázra mi építhető fel.

Említene néhány példát?

Olár Andrea – Ha egy ügyfelünk adott esetben Ázsiából szállítatna árut Magyarországra, arra többféle variációt kínálunk annak függvényében, hogy mi az elsődleges szempont: a tranzitidő, az ár, a készletfinanszírozás rövidsége vagy az áru érzékenysége miatti minél kevesebb átrakás. A példánál maradva, felkínáljuk a tengeri szállítást a görögországi Pireuszig, onnan pedig a vasúti továbbítást Magyarországra. Ügyfelünk a közvetlen légi szállítás, vagy a tengeri-légi-közúti kombinált megoldás mellett is dönthet Dubaj vagy egy európai légi hub érintésével. Választhatja a tengeri utat a romániai Konstancáig, onnan pedig a folyami vagy a vasúti szállítást a magyarországi célállomásig. Export vonalon éppen ilyen változatos lehetőségek állnak rendelkezésre. Az agrártermékek esetében ugyanúgy válaszható a folyami vagy a vasúti fuvarozás Konstancáig, ahonnan tengeri szállítással juthat el az áru egy közel-keleti vagy éppen ázsiai kikötőbe. A Balkánra, például Törökországba irányuló export, vagy onnan érkező import esetén a vasúti szállítást közúti elő- és utófuvarozással kombinálva bonyolítjuk le az eladótól a vevőig. Amiről beszélünk, az a háztól-házig szállítás egy kézből, problémamentesen. Ez a Schenker igazi erőssége: a helyi ügyfelek érdekében működtetett globális hálózat és a sztenderd termékek széles köre mellett az egyedi megoldások kidolgozásának lehetősége.

Az elmúlt években milyen termékek váltak preferálttá a hazai és a térségi megbízók körében?

Dr. Vásárhelyi Árpád – A kereslet–kínálat kérdése mindig nagyon izgalmas, főként a mi esetünkben. Gyakran utalunk vissza saját történelmünkre. Talán kevesen tudják, hogy a DB Schenker konszern alapjait az 1870-es években, Bécsben fektette le Gottfried Schenker és magyar származású üzlettársa, Moritz Karpeles. Az alapítók egyszerű logika mentén szervezték az üzletet: azokra a szállítási útvonalakra összpontosítottak, ahol megvolt az árualap, így például a kulturálisan, illetve a fogyasztási szokásaiban is egymáshoz közel álló Osztrák-Magyar Monarchia és Franciaország közötti forgalomra. Gyűjtőforgalmat szerveztek és megteremtették a menetrendszerűséget, ezzel serkentették a termelők, kereskedők üzletét, s ezáltal tovább növekedett az árualap és természetesen a Schenker vállalat súlya is. Mi változott az elmúlt 150 évben? Alapjában véve semmi. Jól működő logisztika, illetve áruszállítás továbbra is csak ott alakulhat ki, ahol az árucsere logikus és hosszú távú kapcsolatokra épül. Az árucsere folyamatai pedig nem íróasztalok mellett, vonalzóval meghúzott szállítási korridorok mentén, hanem olyan kereskedelmi tengelyek mentén zajlanak, amelyek organikus fejlődés útján jönnek létre. Hozzáteszem: ehhez a fejlődéshez a világ egyik vezető komplex logisztikai szolgáltatójaként nagyon sokat tudunk hozzátenni azáltal, hogy hálózatunk révén jelentős árualappal dolgozunk, illetve olyan szállítási útvonalakat, termékeket tudunk bevezetni a piacra, amelyek akár új piacokat nyithatnak termelő vagy kereskedő cégek számára, illetve új beruházási döntéseket ösztönözhetnek. Ez konkrétan abban is megnyilvánul, hogy anyavállalatunk 3 különböző balkáni szállítási szolgáltatást is kiépített, illetve működtet. Ezek egyszerre kötik össze Nyugat-Európát Közép- és Délkelet-Európával, valamint Délkelet-Európát és Törökországot, azon keresztül pedig a Közel-Keletet Közép-Európával, köztük Magyarországgal is. A Törökország és a Közép-Európa közti rendkívül élénk és töretlenül bővülő áruforgalom láttán valószínűleg nem szorul további magyarázatra az az elmélet, mely szerint szállítási szolgáltatásokat ott érdemes indítani, ahol már létezik, vagy gerjeszthető megfelelő volumenű áruforgalom. Ehhez azonban észre kell venni a kínálkozó lehetőségeket, és kidolgozni a megfelelő termékeket. Ezt tettük akkor, amikor a kínai állami hajózási vállalat (COSCO) érdekeltségi körébe került pireuszi kikötő és hazánk között is elindítottuk a menetrend szerinti irányvonati forgalmat, amellyel a távol-keleti áruk – azonos feladási időpont esetében – a koperi módozathoz képest 7-10 nappal, az északi kikötőkbe való tranzithoz képest pedig akár 2 héttel korábban juthatnak el Magyarországra. Vállalatcsoportunk hasonlóképpen gondolkodott a Távol-Keletet Európával összekötő vasúti konténeres áruszállítás beindítása esetében is. Mint minden üzleti szervezet, így a hajóstársaságok is igyekeznek optimalizálni működésüket. Köztudott, hogy a magas olajár miatt, az üzemanyag-fogyasztás csökkentése érdekében bevezették a lassított hajózást (slow steaming), ami részükről logikus lépés volt, ugyanakkor az árutulajdonosok, kereskedők számára az időkényszer továbbra is időkényszer maradt. A távol-keleti vasúti transzfer pedig kiváló megoldás lett azok számára, akiknek az időtényező miatt a tengeri, vagy az ártényező miatt a légi szállítás nem jelent megfelelő alternatívát. A gyakorlat pedig bebizonyította, hogy a vasúti szállítás biztonságos, legyen szó szibériai vagy balkáni vonalakról.

Az elmondottakból a vasút szerepének – az uniós politika által is remélt – felértékelődése látszik. Ennyire kedvező a helyzet?

Németh Nándor – Vasúti szakemberként nehéz elfogultság nélkül válaszolni erre a kérdésre, mert érthető módon annak örülnék, ha a vasút mind nagyobb teret hódítana magának az áruszállítási piacon. A helyzet azonban egyelőre nem ebbe az irányba mutat, még akkor sem, ha a DB Schenker valóban nagyon sikeres vasúti szolgáltatásokat vezetett be a piacra, és a megbízók élnek is ezekkel a lehetőségekkel, legyen szó gabonáról, nagy értékű elektronikai termékekről vagy járműipari alkatrészekről. Az európai vasúti áruszállítás problémái elsősorban abból adódnak, hogy minden jó szándékú rendezési elképzelés ellenére vasúti szempontból Európa – műszaki és (túl)szabályozási okok miatt – nem tekinthető egységesnek, ezért a vasút reneszánsza helyett a közúti kamionkonvojok gyarapodásának lehetünk szemtanúi.

Az olyan meghatározó piaci szereplők, mint a DB Schenker vállalatcsoport, és annak leányvállalata, a DB Schenker Rail, milyen mértékben képesek a „zöldebb” alternatívát jelentő vasúti szállítás felé terelni az áruforgalmat?

Németh Nándor – A fő szabály, hogy az ügyfél dönt. Mi legfeljebb javaslatot tehetünk a vasúti megoldásra. A műszaki-infrastrukturális és szabályozási kérdésekben szintén nem vállalatunk dönt – itt szintén a javaslattevő szerep jut nekünk csakúgy, mint más piaci szereplőknek. Természetesen európai szinten is igyekszünk részt vállalni a szakmai műhelymunkákban, konzultációs folyamatokban. A legtöbbet azonban azzal tehetjük, ha munkánkat a lehető legmagasabb színvonalon végezzük, és a Schenker-hálózat szerves részeként a vasutat mind gyakrabban kapcsoljuk be a szállítási láncolatba. Az ügyfelek akkor fordulnak majd a vasút felé, ha meggyőződnek arról, hogy jól működő, gyors, környezetbarát és hatékony fuvarozási módozatról van szó.

Az anyavállalattal való együttműködés révén milyen konkrét lehetőségei vannak a DB Schenker Railnek, illetve hazai leányvállalatának, a DB Schenker Rail Hungária Kft.-nek a vasúti áruszállítás forgalmának bővítésére?

Németh Nándor – Európában, a vasúti áruszállítás esetében a még mindig csak nyomokban látható hálózati működést saját rendszerünkön belül igyekszünk létrehozni. Ahogy mondani szoktuk: patchworkből networköt, azaz foltokból hálózatot építünk. Ez azt jelenti, hogy a különböző országokban a DB Schenker Rail tulajdonában lévő, nagyvasúti áruszállító vasúttársaságként is funkcionáló szolgáltatók határokon átnyúló megoldásokat is képesek biztosítani. Az anyavállalat, vagyis a DB Schenker pedig a vasúti szolgáltató leányvállalatokra nagyon stabilan építheti fel szállítmányozási termékkínálatát. Többek között így, az anyavállalatunkon keresztül váltunk a svájci központú Glencore foktői növényolajgyárának vasúti szolgáltatójává, mert a DB Schenker ezt a lehetőséget is fel tudta kínálni ügyfelének közreműködésünk révén. A DB Schenker, a Schenker Kft. és a DB Schenker Rail Hungária Kft. együttműködésének másik fő iránya az intermodális logisztika. E területen kiemelkedő szerepet tölt be a közúti és a vasúti forgalmat összekötő győri terminál, de a térségben az úgynevezett vasúti udvaroknak (DB Schenker Rail Ports) is nagyon fontos küldetésük van, illetve lesz a jövőben. A vasúti udvarok nem csak a közúti és a vasúti szállításban jelentenek fontos kapcsot, hanem megoldásként szolgálhatnak az Európa-szerte komoly gazdaságossági problémákkal küszködő, és sajnos egyre sorvadó egyedi kocsis vasúti forgalom fenntartásában. A probléma lényege, hogy az iparvágánnyal rendelkező ügyfelek egyedi kocsis kiszolgálása egyre kevésbé megtérülő üzlet, viszont az olyan vasúti udvarok, mint amilyeneket a DB Schenker Rail üzemeltet, alkalmasak az egyedi kocsis forgalom rendezésére, illetve irányvonatok képzésére, s ez reményt adhat az egyedi kocsis forgalom gazdaságosságának fenntartására, ezáltal e vasúti üzem megmentésére.

Milyen további lépésekkel kívánják megteremteni a vasúti szállítás jövőbeli sikereit?

Németh Nándor – Vezető járműgyártók belső vasútüzemi szolgáltatójaként képesek vagyunk a percre pontos kiszolgálásra maximálisan megfelelve az autóipari sztenderdeknek, ami bizonyítéka annak is, hogy a vasút nem lomha, elavult „gépezet”. A korszerű szemlélettel irányított vasút még a nehézkes szabályozási környezet ellenére is képes felvenni a versenyt a közúti és a vízi modalitással. Ehhez persze szükség van frissességre, ezért folyamatosan keressük a piacképes termékek kialakításának lehetőségeit. Az elmúlt időszakban például olyan vasúti kocsikat állítottunk forgalomba, amelyek egyedülálló módon képesek kiszolgálni a vasúti pályaépítési munkákat. A futás közben tölthető akkumulátorral felszerelt, villamosmotorral segített teherürítésre képes kocsik a párhuzamos vágányokról közvetlenül az építés alatt lévő pályára öntik a zúzott követ, jelentősen felgyorsítva ezzel a konstrukciós munkálatokat. Az agrárium belső vasútüzemi és nagyvasúti professzionális kiszolgálására is számos referenciánk van, az elkövetkező időszakban pedig kiemelt hangsúlyt helyezünk a félpótkocsik szállítására alkalmas vasúti kocsik üzembe állítására. Ezzel egyértelmű üzenetet kívánunk küldeni megbízóink felé arról, hogy a nagy távolságokon való szállítás esetében a vasút hatékony és környezetkímélő megoldás lehet úgy, hogy a közút csak az első és az utolsó kilométereken jut szerephez. A közúti módozattal szembeni alternatívaként kínáljuk a fémlemez-tekercsek vasúti szállítást. Míg egy közúti fuvareszköz jó esetben 2-3, rosszabb esetben csupán egy – akár 18 tonnás – tekercset képes szállítani, addig vasúton egyetlen kocsi 6-8 ilyen termék fuvarozására is alkalmas, költséghatékony módon. A konténeres vasúti áruszállításban folyamatos növekszik az igény a tartálykonténeres szállítás iránt – e területen is megfelelő kapacitással állunk a megbízók rendelkezésére. Menetrend szerinti és spot irányvonatainkkal mind Nyugat-Európa, mind Délkelet-Európa felé versenyképes szállítási alternatívát biztosítunk, de – a bejáratott breszti vonalon keresztül – a Távol-Keletet Nyugat-Európával összekötő vasúti vonalra is be tudjuk kapcsolni a magyarországi ügyfelek szállítmányait.

Az említett példák jól érzékeltetik azt, hogy a vasút szerepe meghatározó lehetne. Ennek érdekében a Schenker Kft.-vel közösen dolgozunk azért, hogy a magyarországi megbízók számára is bebizonyítsuk: az intermodális, multimodális megoldások keretében a vasúti szállításnak nemcsak helye van a piaci kínálatban, hanem adott feladatokra akár a legjobb megoldást is jelentheti.

Szabó Márton

Supply Chain Monitor
2014. november