Archívum: Egy jó hely

2016. június 17. | Logisztika | Egyéb szektorok

A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) 25 éve alakult meg. Ez alkalomból dr. Chikán Attilával készítettünk interjút.

 

Supply Chain Monitor: Huszonöt évvel ezelőtt miért látták elérkezettnek az időt az MLBKT megalapításához, és hogyan zajlott az egyesület logisztikai közösségének építése?

Dr. Chikán AttilaDr. Chikán Attila: Az MLBKT 1991-ben alakult meg két hazai szakmai szervezet nyomdokain. Az egyik a Magyar Közgazdasági Társaság Termelőeszköz Kereskedelmi (TEK) szakosztálya volt, amelynek a tagjai a tervgazdálkodási rendszerben az egyes ágazatok termékeinek központi összegyűjtésével és a fogyasztók felé történő újraelosztásával foglalkozó nagyvállalatok – például Vegytek, Ferroglobus stb. – vezetői voltak, én pedig társelnök. Ezek, a magyar gazdaságban fontos szerepet játszó cégek már akkor a termékek tárolásával, szállításával, egyszóval logisztikával foglalkoztak. A másik elődszervezet a Nemzetközi Készletezési Tudományos Társaság 1982-ben alakult magyar tagozata volt, amelynek keretében nemzetközi rendezvényeket szerveztünk. Ez a két szakmai tömörülés nagyon sok értéket hozott az MLBKT megalakulásakor: a TEK-vállalatok kiváló vezetői az áruforgalomban szerzett szakmai hátteret, a hazai jelenlétet, ismertséget, a nemzetközi társaság pedig a külföldi tapasztalatokat, amelyekkel a rendszerváltás után a hazai gazdasági világ nem rendelkezett. Ez utóbbi révén betekintést nyerhettünk a más országokban működő szakmai szervezetek munkájába. Ezen ismeretek birtokában, röviddel az MLBKT megalakulását követően sikerült egy korszerű működési modellt kialakítani. Már a 80-as évek elején nagy hangsúlyt fektettem a külföldi kapcsolatokra, és megpróbáltam a Közgazdasági Társaság szakosztályát a Beszerzési és Ellátásmenedzsment Világszövetség (International Federation of Purchasing and Supply Management – IFPSM) tagjai közé felvetetni. Addig el is jutottam, hogy 1983-ban meghívtak a Stockholmban tartott végrehajtó bizottsági ülésre, ott azonban az a döntés született, hogy a világszövetség csak kormányoktól független szervezeteket fogad a tagjai közé, s mivel ez egy szocialista országban nem volt adott, így akkor a tagfelvétel nem sikerült. Figyelemre méltó tény azonban, hogy az MLBKT megalakulását követően a világszervezet keresett meg minket, hogy tagként belépjünk. Ez meg is történt, sőt engem beválasztottak a végrehajtó bizottságba, majd később az elnöki pozíciót is betöltöttem ebben, a ma már 300 000 tagot számláló nemzetközi szervezetben.

Melyek voltak a kezdeti lépések?

Dr. Chikán Attila: A közel 20 alapítótag nagyon lelkesen vette bele magát a munkába, mivel meglátták a lehetőséget a szakmában, illetve az alakuló szerveztben is. Az egyesülethez már akkor is mind egyéni tagok, mind intézmények csatlakozhattak. Az induláskor alapelv volt, hogy az elnöki pozícióra egy vállalatvezetőt választunk, így az MLBKT első elnöke a Ferroglobus akkori vezérigazgatója, Ujvárosi Huba volt, aki 10 évig töltötte be ezt a tisztséget. Őt Kiss Péter, a Chinoin Zrt. logisztikai főmérnöke követte, aki 2014-ig állt az egyesület élén. A külföldi kapcsolatoknak köszönhetően pedig nagyon sokat tanultunk – sőt tanulunk ma is –, így már az indulásnál tisztában voltunk azzal, hogy egy szakmai szervezetnek mit és hogyan kell csinálnia. Tehát tudtuk, hogy éves konferenciát kell szervezni, s már az Egerben, 1993-ban megrendezett első kongresszuson 80 fő vett részt. Ez megerősített minket abban, hogy van fogadókészség és igény egy ilyen szakmai szervezetre. Oktatási programokat is indítottunk a külföldi szervezeteknél látottak alapján, illetve saját kiadványunkat, a Logisztikai Híradót is akkor kezdtük publikálni. Két főállású alkalmazott látta el a titkársági teendőket – ma már 6 munkatársunk van –, és Kőhegyi Anita gyakorlatilag a kezdetektől fogva, 1993 óta az egyesület ügyvezetője.

Milyen célkitűzéseket fogalmaztak meg az induláskor?

Dr. Chikán Attila: A fő célkitűzés már a megalakuláskor is az volt, hogy tudásátadással hozzájáruljunk a szakma fejlődéséhez, s talán akkoriban ez még hangsúlyosabban érvényesült, hiszen a rendszerváltás után sok mindent újra kellett tanulni. Bár ismertük a nemzetközi legjobb gyakorlatokat, de tudtuk, hogy azt nem lehet egy az egyben átvenni. Emellett magát a logisztika kifejezést is meg kellett honosítani, hiszen akkor még sokan nem voltak tisztában azzal, mi a különbség a korábbi áruforgalmazási vagy anyagmozgatási tevékenység és a logisztika között. Logisztikai tevékenységet persze folytattak a vállalatok, így a szakmai ismeret megvolt, de rendszerezett tudás nem állt emögött. Ezért kiemelten fontos volt, hogy a szervezett logisztikai oktatást mielőbb elindítsuk. Ennek érdekében például, egy nemzetközi szervezet együttműködésével néhány vállalati vezetőt kiválasztottunk, hogy a Magyarországon tartott képzést, illetve egy 3 hetes svájci szakmai gyakorlatot követően – melynek keretében logisztikaoktatást is tanultak – átadják az ott szerzett ismereteket a többieknek. Emellett Amerikából és Japánból is fogadtunk szakembereket, akik szintén hozzájárultak a szakmai látókör szélesítéséhez.

Miért éppen a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezi Társaság névre esett a választás?

Dr. Chikán Attila: A három nemzetközi szervezethez való kötődés miatt. A beszerzés szót az IFPSM-től vettük át, az Európai Logisztikai Szövetség (ELA) a logisztika szót adta, a harmadik pedig a Nemzetközi Készletezési Tudományos Társaságtól ered. Csak az volt a kérdés, hogy milyen sorrendben helyezzük el ezeket a kifejezéseket, s ezt végül az MLBKT könnyen kiejthető angol elnevezése, a HALPIM (Hungarian Association of Logistics, Purchasing and Inventory Management) döntötte el.

Jelenleg melyek a fókuszpontok az egyesület tevékenységében?

Dr. Chikán Attila: Huszonöt év alatt a szervezetünk taglétszáma jelentősen bővült, illetve a tevékenységi körünk kiszélesedett, így a célkitűzéseink is sokrétűbbé váltak. A tudásközpont jelleg továbbra is megmaradt, és emellé az utóbbi években felzárkózott a fenntarthatóság kérdése. Ma már ez a két terület az, amelynek irányába a szakmát fejleszteni kívánjuk. De nem elhanyagolható a networking szerepe sem. Az MLBKT sikerében kardinális jelentőséget tulajdonítok annak, hogy az egyesület és annak minden munkatársa már a kezdetektől fogva nagyon emberközpontú, márpedig hálózatot építeni csak akkor lehet, ha az emberek szívesen kerülnek kapcsolatba egymással. Mi ehhez megteremtettük a platformot és a baráti légkört, főként kiválóan működő titkárságunk révén.

Az egyesület megalapítása óta a logisztika gazdaságban betöltött szerepe felértékelődött. Hogyan vélekedik erről?

Dr. Chikán Attila: Ma is azt tartom, hogy a magyar gazdaság egyik sokat érő, és nem eléggé kihasznált területe a logisztika, amely sokkal nagyobb mértékben tudna Magyarország GDP-növekedéséhez hozzájárulni, ha lenne megfelelő intézményi háttere a mindenkori kormányzati szervezetben. A nálunk fejlettebb országokban a logisztikai ágazat a GDP 11-17%-át adja, míg hazánkban csupán 8-9%-ot képvisel. Sokkal kevesebbet, mint amennyi potenciál rejlik benne. Fontos akadályozó tényező, hogy nincs olyan szervezet az államigazgatásban, amelyik kifejezetten a logisztikával foglalkozna, s így nehéz kiaknázni Magyarország logisztika adta előnyeit.

Mit tart a legkomolyabb eredménynek, amit az egyesület révén elértek a szakmai életben?

Dr. Chikán Attila: Már a 90-es években elkezdtünk foglalkozni a Nemzeti Logisztikai Stratégiával, 2003-ban pedig ki is dolgoztuk azt. Akkor úgy tűnt, hogy mindenki mögé áll, hiszen nagy volt a szakmai támogatottsága. Hogy ez mégsem tudott megvalósulni? Nos, ennek az az oka, hogy egy társadalmi szervezet kezdeményezése kormányzati elkötelezettség nélkül nem tud utat törni magának a gazdasági életben. Pozitív eredmény azonban, hogy később megalakult a mai napig is működő Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF), amelynek szintén az MLBKT volt a mozgatórugója, s amelyben sikerült egy ernyőszervezet alá hozni és összefogni az ezen a területen működő összes szakmai szervezetet, hogy a kormányzat képviselőivel párbeszédet folytassunk. Az MLBKT tehát más szervezetekkel együttműködve tudott eredményeket elérni a szakma érdekében.

Véleménye szerint, mi az oka annak, hogy az MLBKT népszerűsége folyamatosan növekszik, és ma is a logisztikai szakma „állócsillaga”?

Dr. Chikán Attila:  Az elvek és a gyakorlat harmóniája, valamint a nemzetközi szakmai vérkeringésben való aktív jelenlét. Az egyesület sikereihez azonban az is hozzá tartozik, hogy az általunk megfogalmazott követelményrendszert, minőségi színvonalat mind az oktatásban, mind a szakmai és társadalmi életben alapvető fontosságúnak tartjuk, s ebből nem engedünk. Az MLBKT talán abban is különbözik a többi szakmai szervezettől, hogy mi átfogóan értelmezzük a logisztikát, és annak minden ágával próbálunk foglalkozni, több-kevesebb sikerrel. Fontosnak tartom, hogy a beszerzés is megjelenik a társaságuknál, tehát mi mindenkivel igyekszünk szót érteni, aki az ellátási lánc területén tevékenykedik. A szakemberek szívesen jönnek el a rendezvényeinkre, mert a szakmai színvonal megkövetelése sokak számára vonzó, hiszen ebben perspektívát látnak, és alapvetően mindenki szeret jól dolgozni.

Hogyan tudják megnyerni a fiatal generációt az egyesületben való aktív részvételre?

Dr. Chikán Attila: Nagy előny számunkra, hogy az MLBKT a kezdetektől fogva szoros szimbiózisban működik együtt a Corvinus Egyetemmel. Eseményeket rendezünk, illetve pályázatokat írunk ki az egyetemi hallgatók számára, így már a tanulmányaik megkezdésekor tudomást szereznek az egyesületről, és az ott folyó szakmai életről. Tagjaink körében, illetve az MLBKT vezetőségében is ma már egyre több a fiatal szakember, akik elkötelezettek a szakmai-társadalmi életben való aktív részvétel iránt.

Hogyan látja az egyesület jövőjét?

Dr. Chikán Attila: A jövőt a folytonosságban látom. Az egyesület számára kidolgozott stratégiáink mindig az azt megelőzőre épültek, így az elért eredményeket tovább tudtuk vinni, a változásokhoz pedig folyamatosan tudtunk alkalmazkodni, s ez a jövőben sem lesz másképp. A ma még az üzleti tevékenység egyfajta szűk keresztmetszetét jelentő logisztika pedig folyamatosan változik, s véleményem szerint forradalmi átalakulás előtt áll a világban. Ezt támasztja alá a műszaki, technológiai fejlődés, illetve ezzel párhuzamosan a menedzsmentmódszerek változása. Ha továbbra is ilyen vezető szerepet kívánunk betölteni a hazai szakmai életben, akkor az új szemléletű módszereket, gyakorlatokat adaptálni szükséges, az ismereteket pedig integrálni és továbbadni.

Jaubert Szilvia

Supply Chain Monitor
2016. június