Archívum: Bírják a terhet, állják a versenyt

Supply Chain Monitor: Milyen cél érdekében korszerűsítették tárolási rendszerüket?

Barna Zsolt: Még 2016-ban regionális késztermékdisztribúcióra vonatkozó megbízást nyertünk el a világ egyik legnagyobb háztartás-vegyipari és élelmiszeripari gyártója által kiírt tenderen. A feladat keretében jelentős áruvolument tárolunk és kezelünk, ráadásul fogyasztói termékekről, illetve kereskedelmi láncok kiszolgálásáról, tehát több tényező miatt is rendkívül szenzitív üzletről és szolgáltatásról van szó. Mindemellett megbízónk az ellátási lánc minden elemét a lehető legpontosabban megtervezi, és arra is figyel, hogy termékei a be- és kiszállítások, az anyagmozgatás, valamint a tárolás során is maximális biztonságban legyenek. Az elvárások teljesülését pedig auditok keretében ellenőrzi. Már a tenderen való induláskor tisztában voltunk azzal, ha nyerünk, akkor az operáció kiszolgálására kijelölt raktárcsarnokunkat korszerűsíteni szükséges. Egészen pontosan az ott korábban felépített állványrendszer teljes cseréjét kell elvégezni, ugyanis az több kritérium alapján sem felelt volna meg az elvárt és vállalt feltételeknek.

Milyen megoldást kerestek a korábbi tárolási rendszer kiváltására?

Barna Zsolt: Az alapelv nem változott: továbbra is raklapos, szűkfolyosós állványrendszerre volt szükségünk, de a korábbinál nagyobb terhelhetőséggel, illetve amely rugalmasan alakítható. Ez utóbbi annál is inkább fontos, mert egy új megbízást, illetve operációt a korábbi állványrendszerrel már nem tudtunk volna kiszolgálni, és a meglévő rendszer korszerűsítése sem jöhetett szóba. Lényeges, hogy – és bár ez közhelynek számít – nem termékre, hanem megoldásra volt szükségünk, azaz nemcsak egy műszaki szempontból megfelelő állványrendszert, hanem ennél lényegesen többet, egy komplex megoldást kerestünk. A Waberer’s vállalatcsoportnál a szállító partnert is mindig a megoldás részének tekintjük, mert a termék nem független annak gyártójától, kereskedőjétől. Egy állványrendszer a szállító hatékony együttműködése és szakértői tanácsai, a precíz tervezés, a pontos szállítás és a hibátlan kivitelezés, illetve az utólagos műszaki támogatás nélkül csak félkész termék, amelyre nincs szükségünk. Ezért nagy körültekintéssel választottuk ki a potenciális beszállítókat, s közülük is azt, amelyik a számunkra optimális megoldást javasolta.

Melyek voltak a legfontosabb kritériumok?

Lajkó Ferenc: Háztartás-vegyipari és élelmiszeripari megbízónk nemcsak a térségi disztribúciót, hanem a regionális elosztó központ szerepet ellátó raktárunkba közúton történő termékbeszállítást is részben a Waberer’s csoportra bízta. Ezt a feladatot a vállalatcsoport nemzetközi üzletágaként a Waberer’s International Zrt. végzi. A cégcsoport egészét tekintve jelentős volument képvisel ez a megbízás, és ügyfelünk a maximális minőséget várja el a szolgáltatás minden szakaszában, és ezzel nincs egyedül. Általánosságban is egyre igényesebbek a megbízók, ami több szempontból is előnyös. Egyrészt azért, mert mi szintén elkötelezettek vagyunk a minőségi szolgáltatások iránt, hiszen a „keveset kevésért” elv a világon sehol sem tartható fenn hosszú távon, és előbb vagy utóbb elégedetlenséget vált ki, illetve biztonsági kockázatokat jelent. Márpedig a fuvarozásban és a logisztikában a biztonság az első. Ezt mindig szem előtt tartjuk, hiszen több mint 6500 munkavállaló dolgozik a Waberer’s-cégeknél. Testi épségükért, egészségükért felelősek vagyunk. Éppen ezért a beszerzések alfája a biztonság, ami saját területünkön például azt jelenti, hogy fuvareszközeinket a lehető legtöbb biztonsági eszközzel és berendezéssel rendeljük, illetve állítjuk forgalomba.

Barna Zsolt: Valóban, ez a szemlélet áthatja a beszerzési stratégiánkat, azaz nemcsak nekünk, üzletági vezetőknek fontos ez a kérdés, hanem a központi beszerzési osztályunk kollégái számára is a biztonság szavatolása az első valamennyi beruházás előkészítése és támogatása során. Ez az állványrendszerek beszerzése kapcsán is érvényesült, vagyis a legfontosabb kritérium az volt, hogy az új megoldás a maximális biztonságot nyújtsa. Ügyfelünk egyébként kifejezetten odafigyelt arra, hogy végül milyen rendszerre esik a választásunk. A biztonság mellett – a már említett módon – a rugalmasság volt a másik alapvető elvárásunk. Olyan megoldást „álmodtunk meg”, amelyet az esetleges volumenváltozásoknak megfelelően alakíthatunk, így biztosítva azt, hogy raktári folyamataink mindig optimálisak legyenek. Szintén fontos szempont volt az ár, illetve az, hogy a felépítendő rendszer a jövőben raktárautomatizálási fejlesztéseknek is megfelelő alapja legyen, továbbá a stabil szervizháttér és a gyors rendelkezésre állás is az igényeink között szerepelt. Amikor tehát 2016 szeptemberében pályázatot írtunk ki, ezeket a kritériumokat építettük be a tenderspecifikációba.

A Schäfer Systems International (SSI) Kft. nyerte el a tenderen a megbízást. Miért éppen erre a cégre esett a választásuk?

Barna Zsolt: Vállalatcsoportunknál alapvető irány, hogy beszerzéseinket versenyeztetés előzi meg. Nincsenek „udvari beszállítók”, tehát még azoknak a cégeknek is újra meg kell mérettetniük magukat, amelyek már bizonyították számunkra megbízhatóságukat és a minőség iránti elkötelezettségüket. A raktártechnika, illetve intralogisztika területén az SSI Schäfer Kft. ebbe a körbe tartozott. A céggel 2002 óta dolgozunk együtt, amikor is egy 9000 raklaphelyes, szűkfolyosós állványrendszert építettek számunkra, s ezt a rendszert a mai napig használjuk. Már akkor az installációval, illetve az SSI Schäfer Kft. műszaki támogatásával kapcsolatban kedvező tapasztalatokat szereztünk. Ezért is hívtuk meg a céget a tenderre. Arról, hogy melyik pályázó nyerje el végül a megbízást, vállalati szintű, közös szakmai döntés született. A megfogalmazott kritériumokon túlmenően az SSI Schäfer Kft. mellett szólt az az érv is, hogy a rendelkezésre álló rendkívül szűk időkeret sem okozott a cég számára nehézséget.

Mikor indult a projekt, és melyek voltak a fontosabb mérföldkövek?

Barna Zsolt: A tendert 2016 szeptemberében írtuk ki, novemberben hirdettük ki a győztest, az SSI Schäfer Kft.-t, decemberben pedig aláírtuk a megállapodást a kiválasztott partnerrel. A kivitelezés február közepén kezdődött, és március 10-én adták át számunkra a kész rendszert. A munka természetesen jóval korábban kezdődött. Élelmiszeripari megbízónkkal előzetesen, mintegy 6 hónapon át dolgoztunk a folyamatok kialakításán. A közösen elkészített koncepció alapján dolgoztuk ki a tenderspecifikációt, illetve terveztük meg a raktári folyamatokat az általunk használt CAD-rendszerben. Az így elkészített rajz alapján kezdte meg a rendszertervezést az SSI Schäfer Kft., és kifejezetten nagyra értékeltük azokat a jobbító szakmai tanácsokat, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy az elképzelt megoldás számunkra valóban optimális legyen.

A rendszer gyártója és installálója számára mi jelentett szakmai kihívást a megvalósított projektben?

Kardos Péter: A szűk határidő. Mindössze 40 nap állt rendelkezésre a korábbi állványok bontására, a szállításra és az építésre. A 40. nap nem azt jelentette, hogy addigra „nagyjából” álljon a rendszer, hanem azt, hogy a részteljesítéssel átadott területeken a targoncavezetők már rajtra készen várták, hogy betárolhassák az árut a rakathelyekre. Egy ennyire finomra hangolt munkamenet csak elkötelezett partnerek együttműködésével alakítható ki, tehát a Waberer’s cégcsoport munkatársainak támogatása nagyban segítette a munkánkat. Itt kell megjegyeznem, hogy az állványzat elemeinek szállítmányozási és fuvarozási feladatait a Waberer's International Zrt. vállalta és teljesítette. Külön érdekesség, hogy a szállításnál a JIS rendszer elveit vettük figyelembe, azaz hogy az egyes alkotóelemek az installációs menetrendnek megfelelő napon érkezzenek a helyszínre, így a tárolás kérdésének gyakorlatilag nem kellett figyelmet szentelni. Különleges kihívásokról tehát nem igazán lehet beszélni, azonban a Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft. megbízása raktártechnikai szempontból számos specialitást tartalmazott, ami nyilvánvalóan partnerünk megbízójának egyedi, átlagosnak nem mondható elvárásaiból fakadt. Alapvető feladatunk tehát az volt, hogy speciális igényekre alakítsunk ki sztenderd megoldást. Olyan rendszert, amely bírja a terhelést, megfelelően gyors be- és kitárolást tesz lehetővé, emellett alkalmas arra, hogy később a volumenek változása, a komissiózási és konfekcionálási igények módosulásával rövid időn belül alakítható legyen a topológiája, és a jövőben automatizálási megoldásokkal lehessen fejleszteni. Ezek mind lényeges kérdések, a projekt „zászlajára” mégis inkább egyetlen szót írhattunk fel: biztonság. A logisztika, a raktártechnika világában talán ez a kérdéskör az, amelyet sokan, sokféleképpen próbálnak értelmezni, holott csak egyetlen értelmezése lehetséges. A költségek leszorítása vagy egy rendszer funkcionalitása, „virtuozitása” sem mehet a biztonság rovására. Ennek az üzenetnek a megértetése, megbízóink felé való közvetítése pedig a raktártechnikai gyártók és kereskedőik feladata, kötelezettsége, illetve felelőssége. A „vevő” ugyanis – teljesen érthető módon – lelkesedik, ha azt hallja: egy adott rendszer „kevesebből” is megvalósítható úgy, hogy funkcionálisan „megfelelő”. A kérdés már csak az, hogy meddig és milyen körülmények között megfelelő. Ahogy a megvalósított projekt esetében is látszott, a korábbi rendszer nem „hozta” azokat a tulajdonságokat, amelyekre a jövőben szükség lett volna. Amikor tehát egy felhasználó tervez, vagy számára terveznek, akkor nem egy, de nem is 3-5 évre kell előretekinteni, hanem sokkal inkább évtizedes távlatban kell gondolkodni. Ha az adott állványrendszer egy másik megbízó teljesen eltérő igényeire is alkalmazható, akkor jó befektetésnek tekinthető. Általános tapasztalatunk, hogy a nemzetközi nagyvállalatok szakértői mélységében megvizsgálják, milyen körülmények között kezelik és tárolják termékeiket. Ennek részeként arra is kíváncsiak, hogy a termékeket befogadó állványrendszerek kellően állékonyak-e, megfelelnek-e az Európai Unióban és Magyarországon érvényben lévő földrengésvédelmi előírásoknak, írott és íratlan szabályoknak. Márpedig kritikus alkalmazásoknál az úgynevezett „kikönnyített”, tehát kedvezőbb költséggel beszerezhető állványrendszerek nem megfelelőek, de legalábbis komoly kockázatot hordoznak magukban. Többfélét is. Egyrészt konkrét biztonsági kockázatokat, másrészt annak a veszélyét, hogy egy-egy körültekintő árutulajdonos az állványrendszer vélt vagy valós gyengesége miatt esetleg nem ad megbízást a raktárlogisztikai szolgáltatónak, tehát üzletvesztés következhet be. A versenyt tehát az a szolgáltató képes állni, amelyik korrekt keretek között „bírja a terhelést”, azaz megfelelő stabilitású és terhelhetőségi paraméterekkel rendelkező állványrendszert birtokol. Kifejezetten pozitív tapasztalat volt, hogy a Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft. számára mindezt nem kellett magyaráznunk, magától értetődő alapfeltétel volt, megbízónk ugyanis olyan „pályán játszik”, ahol ezeket a szabályokat ismerik és betartják.

Mennyire látják létjogosultságát az automata megoldásoknak a raktárlogisztikában a magyarországi gazdasági-üzleti környezet realitásai között?

Barna Zsolt: Alapvetően úgy látjuk, hogy a logisztikai- szállítmányozási szektorban az automata megoldások jelentik a jövőt. Sportnyelven szólva: érik a gól. A logisztikai szektort is sújtó munkaerőhiány, a növekvő munkabérköltségek és a hatékonysági verseny „hármasa” egyértelműen az automatizálás irányába mutat. Közel járunk ahhoz, hogy számos raktárautomatizálási megoldás bekerüljön az egyértelműen megtérülő beruházások körébe. Cégcsoportunk a raktározás és a logisztika regionális piacán szeretné megőrizni meghatározó szerepét, melyhez tovább kell fokoznunk stabilitásunkat és versenyképességünket. A Waberer’s stratégiája mentén a további innovatív megoldások feltérképezésében és bevezetésében látjuk a cégcsoport jövőjét, és természetesen az sem véletlen, hogy a most lezárult raktártechnikai projekt kivitelezésére olyan partnert kerestünk és találtunk, amely jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a raktári automatizálás, illetve az automata raktárak tervezése és építése területén.

Kardos Péter: Emelem a tétet: soha ennyire nem volt még aktuális a raktári automatizálás kérdése. Ezt támasztja alá az a jelenség is, hogy az elmúlt hónapokban érezhetően szaporodnak az automatizált megoldások iránt érdeklődő megkeresések. Ha szűken értelmezzük a raktárlogisztikát, tehát csak a raktárterületre szorítkozunk, ott egyelőre a gyógyszeripar jár az élen az automatizált rendszerek, illetve részmegoldások alkalmazásában, de egyre több élelmiszeripari gyártó is elindult ebbe az irányba. Több, az FMCG-szektor számára épülő automata, vagy automatizált raktári projektben vagyunk érdekeltek Magyarországon. Ezek egyike egy komplex, hűtőházi, csökkentett oxigéntartalmú levegőrendszerrel megvalósítandó, silórendszerű automatizált tárolási megoldás. Az autóipar köztudottan „szereti” az automatizálást, de ez egyelőre inkább a termelési vagy az ahhoz kapcsolódó intralogisztikai rendszerekben érvényesül. Az új trend azonban az, hogy a felhasználók a termelési és a raktárlogisztikai folyamatokat már szoros egységként kezelik. Tegyük hozzá, érthető módon, hiszen akár alapanyagról, akár félkész vagy késztermékről van szó, a legprecízebben tervezett gyártási folyamatok sem lehetnek hatékonyak, ha a raktárban nincs minden rendben. Az ilyen gondok közé tartozhat az is, ha a termelés „hi-tech”, míg a raktár még múlt századi. A kettőnek összhangban kell lennie. Szintén az automatizálás hajtóereje a korlátozott területi kapacitás. Számos gyártó és kereskedő cég, valamint logisztikai szolgáltató szembesül azzal, hogy a meglévő infrastruktúrája már nem képes kiszolgálni növekvő forgalmát, anyagmozgatási és tárolási szükségleteit, ezért terjeszkedésben gondolkodik. Az expanziónak azonban gyakran a beépíthetőségi korlátok, vagy az időhiány, vagy az új ingatlanba történő költözés jelentős költségei állítanak akadályt. Ilyenkor az egyetlen megoldás a raktár „felfelé terjeszkedése”, ha pedig a magasraktár jelenti a kiutat, ott azonnal létjogosultsága van az automata megoldásoknak, amelyek gyors, hatékony és biztonságos alternatívát jelentenek.

A magyar kkv-k „felférnek erre a vonatra”?

Kardos Péter: Legyünk őszinték: ma még nem. A jelenlegi időszak a nagyvállalatoké. Náluk van meg az a szakmai háttércsapat, amely képes automatizálási projektek belső támogatására, illetve nagyobb cégeknél jelentkezik az az áruvolumen, amely már ma is indokolttá teszi az automatizált rendszerek üzembe állítását. Azt nem mondanám, hogy az automatizálás elsősorban pénzkérdés, mert kisebb méretben is lehet hi-tech megoldásokat alkalmazni, ráadásul ezekhez pályázati források is társíthatók. Biztos vagyok benne, hogy a kkv-k – a tulajdonosok, vezetők innovatív szemlélete vagy csak a piaci kényszerek miatt – egyre erőteljesebben fogják alkalmazni a haladó technológiákat. Egy évtizeddel ezelőtt még kevésbé volt jellemző, hogy kis- vagy középvállalkozások a raktártechnika területén a prémium megoldások felé fordultak volna. Napjainkra ez megfordult, mi is kiterjed kkv-ügyfélkörrel rendelkezünk.

Barna Zsolt: Csatlakozom az elmondottakhoz. A kkv-k ma még nem tudnak, vagy inkább nem mernek belevágni a legújabb technológiákba való beruházásba. A szándék azonban megvan, és ezt első kézből tudom megerősíteni, ugyanis számos, az ágazatunkon belül működő kis- és közepes cég kérdez bennünket arról, hogy milyen fejlesztéseket érdemes végrehajtani a versenyképességük megtartásához. A válaszok között a megfelelő állványrendszereket is példaként szoktam említeni, mert egy rossz megoldás – főként egy kisebb cégnél – hosszú évekre képes leszűkíteni a képességeket. Értékálló rendszerek és eszközök beszerzésére kell törekedni, és a megtérülési számításokat a teljes élettartamot szem előtt tartva szükséges elvégezni.

Térjünk vissza a közös projekthez. Igaz, még viszonylag kevés idő telt el az állványrendszer átadása óta, de talán már elegendő ahhoz, hogy a tapasztalatokról is beszéljünk. Bevált a megoldás?

Barna Zsolt: Pontosan azt kaptuk, amit kértünk, és amit a Schäfertől alapvetően elvárhatunk: precizitást, gyorsaságot és megbízhatóságot. Az építés folyamatával is elégedettek voltunk: időbeli csúszást és munkabiztonsági fegyelmezetlenséget sem tapasztaltunk. A projekt azonban – legalábbis bizonyos szempontból – nincs, vagy talán soha nem is lesz lezárva, hiszen minden operációnk esetében félévente egy fejlett matematikai módszereken alapuló analízist futtatunk le az ügyfelek éppen aktuális forgalmi adatainak figyelembevételével. Ha az eredmény azt mutatja, hogy a raktári topológia már nem szolgálja optimális módon az operációt, változtatást kezdeményezünk. A szóban forgó operáció esetében ez praktikusan azt jelenti, hogy hívjuk a Schäferes kollégákat.

Szabó Márton

Számokban

A Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft. raktárában az SSI Schäfer Systems International Kft. által installált, 10 méter magas, 6 szintes, közel 28 000 raklaphely kapacitású állványrendszer építésénél mintegy 600 tonna acélt használtak fel. A teljes installáció közel 40 kilométernyi lábelemet, 46 000 csavart, csaknem 4000 biztonsági eszközt és elemet, valamint 16 000 áthidalóelemet tartalmaz. Az állványrendszert 14 fős csapat építette 4000 munkaóra alatt.

Supply Chain Monitor
2017. május