EDI az ellátási láncban

Cimkék: autóipar ellátási lánc IT kkv outsourcing technológia

A kilencvenes évekbeli felfutását követően közel egy évtizedig stagnált az EDI hazai alkalmazásának terjedése. A közelmúltban viszont – részben a multinacionális cégek elvárásának köszönhetően – ismét lendületet vett az ENSZ szabványaira épülő partnerintegráció hazai terjedése. A technológiáról és az ellátási lánc folyamatainak automatizálásáról Staub Bulcsúval, a SEEBURGER magyarországi ügyvezetőjével beszélgettünk.

 

AZ EDI a múlt század kilencvenes éveiben vált egyre nagyobb jelentőségűvé, amikor az üzleti folyamatok és azok dokumentálása mind inkább digitalizálódott. Az egyre bonyolultabbá váló kapcsolatok kezelését jelentősen egyszerűsítette a szabványokra épülő technológia, amelynek segítségével a vevő, a szállító és a logisztikai szolgáltató egyaránt igen gyorsan tud válaszolni a piac változásaira, illetve egymás tevékenységére. Hazánkban csak az autóipari beszállítóknál és azok logisztikai szolgáltatóinál terjedt el széles körben az EDI. Jelentősége és alkalmazása más iparágakban csak az elmúlt egy-két évben növekedett meg, miután a nemzetközi cégek egyre nagyobb hányada ismerte fel a technológia alkalmazásának előnyeit az üzleti folyamatok egyszerűsítése és gyorsítása érdekében, és indított el széleskörű EDI-rolloutot a partnerek integrációjára.

Az EDI egyik hazai specialistája, a SEEBURGER Informatikai Kft. a húsz éve alapított német SEEBURGER AG 100 százalékos leányvállalataként éppen az ezredfordulón lépett a magyar piacra, hogy támogassa több multinacionális vállalat B2B integrációját a kereskedelmi, autóipari és logisztikai szektorokban. A SEEBURGER számos globális tender nyerteseként a szakma egyik vezető vállalatának számít, s azokban a megbízásokban, amelyek régiónkat érintik, a magyar leányvállalat is komoly szerepet kap. Ilyen aktuálisan a Coca-Cola HBC teljes közép-kelet-európai EDI-rendszerének kialakítása, vagy a Sara Lee európai EDI konszolidációs projektje, ahol a magyar leányvállalat is részt vesz egy központi EDI-platform kialakításában, amely felváltja az egyes országok sziget megoldásait.

Staub Bulcsú lapunknak elmondta, hogy a kkv-szektorban manapság sok cég csak azért vezeti be az EDI-t, mert valamelyik multinacionális partnere elvárja ezt tőle. De tapasztalatai szerint sokan felismerték már, hogy az EDI segítségével automatizálhatóak a vállalati folyamatok és jelentős erőforrás megtakarítás érhető el: a megrendelések például kézi adatrögzítés nélkül kerülnek a vállalatirányítási rendszerbe, és a szállítólevelek, számlák ugyanígy gombnyomásra továbbítódnak a vevő és a logisztikai szolgáltató felé. S miután a legújabb internetes kommunikációs csatornák és szabványok alkalmazásával – például az AS2-vel kellően biztonságos kapcsolat építhető ki a partnerek között – számos esetben értelmét veszti a költséges értéknövelt hálózatokhoz való csatlakozás, amely sokáig gátló tényező volt a széleskörű alkalmazásban.

– A partnerek egy részétől sok esetben nem várható el, hogy elektronikus formában cseréljék ki az üzleti dokumentumokat. Nagy számban vannak olyan kisebb szállítók, akiktől naponta több száz papír alapú számla érkezik be egy vállalathoz. A mai OCR és freeform technológiáknak köszönhetően a dokumentumok feldolgozását is nagy hatásfokkal lehet automatizálni és az EDI üzenetekkel közös platformon integrálni – jelentette ki az ügyvezető.

A vállalatirányítási rendszerek terjedésének és az üzleti kommunikációs szabványok fejlődésének köszönhetően a szakember úgy látja: Magyarországon az autóipar után mostanra már más szektorok számára is adott a lehetőség, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az üzleti partnerek integrációja az EDI alkalmazásával valósuljon meg. A kis- és középvállalatokat megcélzó korlátozott funkcionalitású, de olcsó EDI-szoftverek megjelenésével pedig kezd megkopni az elmúlt években kialakult misztikus tévképzet, hogy „az EDI egy bonyolult, drága rendszer, amit majd úgyis felváltanak újabb technológiák”.

Kérdésünkre, hogy miért ilyen nehezen indult az EDI felfutása Magyarországon, azt a példát említette Staub Bulcsú, hogy míg a skandináv országokban egy kereskedelmi lánc nem köt szerződést olyan szállítóval, amely nem képes EDI-re, addig az elmúlt évekig Magyarországon volt olyan kereskedelmi hálózat, amely forgalomarányos jutalékot kért azért, ha egy szállítója EDI-n keresztül kívánt kommunikálni. 

Az EDI-vel kapcsolatos szemléletváltásban és annak terjesztésében az elmúlt két évben a multinacionális vállalatokat tömörítő ECR Hungary és a nemzetközi szabványokat képviselő GS1 Magyarország is szerepet vállalt. Havi rendszerességgel ülésező munkacsoportot alakítottak, amely például az EDI-számla formátumot a hazai igényeknek megfelelően egységesítette. Szakértők és az illetékes állami szervezetek bevonásával erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a sokszor nem egyértelműen értelmezhető jogi szabályozás mentén az EDI-számlázást a gyakorlatba ültessék. A munkacsoportban nemzetközi tapasztalatainak megosztásával a SEEBURGER is aktívan részt vesz.

– Az EDI alkalmazása általában az üzlei partnerek és folyamatok számához, komplexitásához és a vállalat IT fejlettségéhez szabott EDI-szoftver bevezetését jelenti, de azok a vállalatok, melyek nem tudnak vagy nem akarnak saját EDI-szerverre beruházni, igénybe vehetnek EDI-outsourcing vagy EDI-clearing szolgáltatásokat is. Ilyen a SEEBURGER szerverközpontjában működtetett WebEDI szolgáltatás az iMartOne®, illetve a Clearing@seeburger szolgáltatás – fejtette ki Staub Bulcsú. Ezek lényege, hogy a szállító egy webportállal vagy egy kommunikációs szoftverrel rákapcsolódik egy központi EDI-szerverre, amely közvetlen összeköttetésben áll számos vevő és kereskedelmi lánc (Metro, SPAR, BauMax vagy Auchan stb.) EDI-rendszereivel, és elvégzi az ügyfél számára szükséges adatkonverziót és üzenettovábbítást. A szolgáltatás teljesen személyre szabható és használatarányosan fizetendő. Vannak például olyan kis családi cégek, akik kizárólag arra használják a WebEDI szolgáltatást, hogy valamely EDI-t megkövetelő nagy partnerüktől érkező megrendeléseket megjelenítsék.

A kereskedelemben meghonosodott standard folyamatok mellett egyes szektorokban gyakran jelentősen eltérő üzleti folyamatok integrációjára van szükség. Ez az EDI-tudás mellett jelentős iparági kompetenciát is igényel, ismerni kell például az autóiparban az előrejelzéseket, a lehívásokat, illetve a logisztikában az egyes vámügyi EDI-üzeneteket. Ez a SEEBURGER számára nem jelent problémát, hiszen húsz év óta fejleszti, iparágra és vállalati méretre szabott B2B integrációs megoldásait. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy számos piacvezető cég számára vezetett be EDI-alapú megoldást (például a gyógyszeriparban a ROCHE, a Merckle ratiopharm, a Novartis vagy a Sandoz számára). De a logisztikai szektorból legutóbb például a TNT, az autóiparból pedig a VOLVO a teljes központi partnerintegrációs rendszerének kialakítását bízta rájuk. Itthon nemrég fejezték be a Lagermax, a V&T Logisztikai Kft. és a Magyar Cukor ZRt. EDI-rendszerének kialakítását, de hazai megrendelőik között található az Audi és a Beiersdorf Csoport is.                    

H. P.

Supply Chain Monitor

2007. június

Keresés
Kövessen minket facebookon